A déli sziget, észak-nyugati parton a környék legnagyobb és egyetlen, s legrégebbi nagyobb települése. 1861-ben a Buller folyóra (maori neve Kawatiri) települt aranyásók alapították. Az aranyláz után a térségben áttértek a szénbányászatra, s innen szállították a fekete aranyar még Ázsia, Dél-Afrika, Bazília fémkohóiba is. A település külterületeivel együtt 5000 lakosával és nyüzsgő főutcájával városnak mondható. Duller kerületi központ. Új-Zélandon 20 városi, 68 kerületi (járás) és 15 regionális (megye) önkormányzat van. Wesport nem önálló önkormányzat. A kistelepüléseknek nincs önálló önkormányzatuk, képviseletüket az ún. ward-okban (választókerületek) megválasztott képviselők látják el, akik a kerületi tanácsot (council) alkotják. Westport település is egy választókerület, 6 képviselője van az összesen 18 fős testületben. 
A tengerparon fekvő városnak lényegében egy hosszú főutcája van (az első képen, az út végén, a távolban látható hegyre hófödte csúcsokat képzeljünk el, most a felhők miatt nem látszik), ahol minden megtalálható, amire csak szükség lehet. Egyik oldalon a tenger, másikon pedig a kertváros egyszerű, többnyire faházakkal. A főutca kialakítása érdekes. Az egyik oldalon végig, néhány km-en keresztül árkádos. Így esőben is lehet sétálni az utcán a megázás veszélye nélkül. Az árkádos részen, zárt beépítéssel sorakoznak a kisebb nagyobb üzletek, kávézók, éttermek, bankok, irodák, gyógyszertár. Ez új-zélandi városépítési sajátosság. A másik oldalon inkább önálló épületeket (színház, hivatalok, üzletházak, éttermek, benzinkút, stb.) látunk, közöttük kisebb parkok, pihenőhelyek, művészi díszitésű, szépen karbantartott, tiszta nyilvános illemhely (lásd a harmadik képen bal oldalt). 
Az út két oldalán végig parkoló, többnyire minden szakaszon találni üres parkolóhelyeket, nincs tömeg. Az emberek - szemben Hawaii-jal - nem álldogálnak, nézelődnek, hanem igyekeznek valahová, elfoglaltak. Kivételt csak az éttermek, kávézók teraszain üldögélők képeznek. Az emberek többnyire igen egyszerűen - pesties rossznyelvek azt mondanák: topisan - öltöznek. Az elegancia inkább kivételnek számít. Érdekes, hogy egyidőben látni strandpapucsos, rövidnadrágos és trikós és nagykabátba öltözött embereket, közöttük minden egyéb variációt. Látszik, hogy az átmeneti éghajlatot, a gyors változásokat különbözőképpen viselik el az emberek. 
Nem mondhatni különösen kedvesnek az ittenieket, nem mosolyognak, mint Hawaii-on. A szolgáltatók viszont készségesek, sőt még viccesek is, ez a tréfa azonban igen egyszerű, mondhatni gyerekes. Amikor vettünk nekem egy terepre való cipőt, az eladó férfi mosolyogva adta a csekket Marinak, a cipőt pedig nekem, s megjegyezte: az asszony kapja a könnyebbet, a férfi a nehezebbet. A zöldségboltban az idős eladó (aki mellesleg a korábbi kerületi polgármester volt, legutóbb is indult, de nem ő nyert) a visszajáró dollárokat Marinak adta, a centeket pedig nekem, Mari felé cinkos mosollyal. Mátéék is beszéltek róla, hogy itt dolgos, egyszerű emberek élnek, egyszerű humorral. Az utolsó kép arra utal, hogy Wesport egy átlátható emberléptékű közösség. A szupermarket (New World, saját nemzeti élelmiszer üzletlánc, mint nálunk a CBA) egyik sarka sajátos hírközpontként működik. Bárki hirdethet, tájékoztathat, üzenhet az erre szolgáló egyetlen üzenőfalon.
Utolsó kommentek