Néhány napja, hogy kész a konyha, szívesen üldögélünk esténként az olajlámpa fénye mellett, eszegetünk és beszélgetünk. Már négy különböző hangulatú hely is van a házban(a két szobában és a két teraszon), ahol üldögélni lehet, ezért nem is lehet megunni azokat. Felidézünk közös élményeket a gyerekekről, utazásokról, munkákról, emberekről. Az izgalmas ebben az, hogy közben a Csendes-óceán közepén, egy kis sziget esőerdőjében vagyunk, madarak és békák csivitelnek (igen, az itteni béka úgy csipog mint egy madár, azt csipogja "popity, popity", ami oroszul azt jelenti, hogy inni kér). Minden nap kicsit továbbfejlesztettük a konyhát beépített szekrénnyel, polcokkal, most már csak a szekrény ajtajai hiányoznak, de az már a következő ittlétünk idejére marad.
Működik a gáz és a hűtőszekrény, a felső és alsó polcok egy része már elkészült, de a szekrényajtók hiányoznak, s ez már ebben az időszakba nem is fér bele, viszont lesz annyi kis polc (a másik oldalon is folytatom a polcrendszert), hogy már nem lesz mit kirakni 
Ahogyan így üldögélünk egyik este elkezdett szemerkélni az eső. Vagyis, már vagy öt napja eseget, csepeg, nem különösen erősen, aminek örülünk, mert ilyenkor telik a víztartály. Nincs is vízproblémánk. Szóval esik, egyre erősebben. Meg azon is elgondolkodtunk, hogy a konyhából ki kell rekeszteni minden kóbor állatot (jár erre kutya és macska). Elhatároztuk, hogy beszúnyoghálózzuk az egész teraszt. Egy napos munkával el is készült a háló és a szúnyogajtó. Még hangulatosabb lett a konyha. Ma azonban már annyira esett és fújt is a szél, hogy a szúnyoghálón símán bejött az esőpermet, a belső falon pedig csurogni kezdett befelé a víz. Végülis ez egy félig nyitott terasz, egyelőre.
Így néznek ki a szunyoghálós falak és a szúnyogajtó. Az utóbbit a szobaajtótól vettük el, ahová így már nem kell, kis kreativitással át lehetett alakítani a tolóajtót hagyományossá, a jobboldali részt kell kazettás üvegfallá átalakítani, mert ott jön be az eső a hálón keresztül, ha nagy szél is van (most van!) 
Ez így nem lesz jó, gondoltuk és felmerült két megoldási lehetőség. Az egyik, egy kis saroktető építése a konyha és a bejárat felett, mert a mostani tető már túl magason van ahhoz, hogy a ferdén érkező esőt felfogja. A másik megoldás - eredetileg ez volt a terv, csak nem tartottuk sürgősnek - a kazettás üvegfal a kritikus oldalon. Végiggondolva a két megoldást, s látva, hogy az eső egyre durvább, s már szabályosan beázik a konyha, az utóbbi gyorsabb megoldást választottuk. El is mentünk még ma délután a boltba (Home Depot), hogy vegyünk üveget. Természetesen volt ott ilyesmi is. A lecke csupán annyi, hogy házilagosan pontos kell méretre vágni a 8 db üveglapot (ha méret szerint megrendeljük, akkor sokkal többe kerül és heteket kell rá vágni). No, ilyet még nem csináltam. Vettünk tehát üvegvágó készletet is és holnap ez lesz a lecke. Megtanulni ezt a művetelet és megépíteni az üvegfalat. Itt így mennek a dolgok. Meglátjuk, sikerül-e. Közben rendületlenül esik, időnként zuhog az eső ... (fotyt. köv.)
Utolsó kommentek