Eddig keveset írtam az időnként felmerülő kétségekről, hogy vajon jó döntés volt-e belekezdeni a Mesefalu programba. Korábban "dilemmák" címen né hányszor összegeztem a kérdéseket, problémákat, nehézséheket, kétségeket. A mérlegelés eredménye általában pozitív volt, tükrözve az én optimizmusomat. A két utazás során eddig eltelt összesen öt hónap nem oldotta fel a dilemmák egy részét. Ahogy jönnek a nehézségek - az építkezés nem minden része élvezetes, a költségek, a finanszírozás és fenntarthatóság realitása, az átmeneti időszakok, a komfort hiánya, a társasági élet beszűkülése, csak néhány ezek közül - néha megtörik hitet és elveszik energiát, s önmagában nem tűnik elegendőnek az elképzelt "szép jövő" - természetközeli és közösségi élet a Mesefaluban - perspektívája. Ilyenkor újra gondoljuk az egész történetet, felidézzük a klezdeteket, a mozgatórugókat, újra és újra meggyőzzük magunkat, hogy döntésünk helyes volt, az áldozat nem hiábavaló. Sokat számít nekünk az is, hogy elképzeléseinkkel, terveinkkel nem vagyunk egyedül. Nagyon szeretnénk minél előbb, minél több jó emberrel megosztani a program lehetőségetit. Van tehát ennek az éremnek - Hawaii, Mesefalu - egy másik oldala, amely időnként meg-megmutatkozik. Az orosz azt mondja: "kockázat nélkül nem iszunk pezsgőt", a siker számunkra sem garantált, de mindent megteszünk érte, ami erőnkből telik, s többnyire élvezzük is ezt ...