Lehet-e élni hálózaton kívül? A Mesefalu naplója

Ma Magyarországon nagyon sokan, egyre többen gondolkodnak azon, hogy elhagyják az országot. Most éppen a fiatal orvosok nevében Papp Magor jelentette be, ha nincs számukra pozitív változás, akkor ezrével mennek el, megbénulhat az egészségügy. Ez egy kiélezett helyzet. A "menni vagy maradni" kérdés teljesen mást jelent különböző életszakaszokban és élethelyzetekben. Minden bizonnyal azonban, minden esetben felmerül számos kérdés a haza, a helyi közösség, az otthon odahagyásával. S az ember mérlegel. Már ennek puszta ténye - a mérlegelés - is felveti, helyes-e ez? Otthagyni a közeli, távolabbi rokonokat, barátokat, ismerősöket a szükebb és tágabb környezetünk, közösségeink, az ország problémáival. Mi ez? Menekülés? Szabad választás? Árulás? Mihez kötödik az ember egyáltalán? Kell-e, hogy kötödjön a szülőhelyhez, az országhoz?  Hogyan szeretjük a hazánkat? (A képre vagy kattintva egy Facebook oldalhoz jutunk, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik.) Van-e felelősségünk? Tartozunk-e valamivel a hazánknak, ha igen mivel és hogyan? Mitől függ ez? Ha fiatal vagy, ha tehetséges, jó képességű, ha nyugdíjas? És a haza, tartozik-e valamivel nekünk? (Petőfi sora jut eszembe: Haza csak ott van, hol jog is van,") Nem volna érdekes a kérdés, ha csak néhány elvándorlóról lenne szó. De most, s a történelemben többször, tömeges ez a jelenség. Mi, mint érintettek végig kell gondoljuk ezt is. A búcsú napjaiban még élesebben vetődik fel mindez, amikor azt kérdezik: "No és felszámoltok itthon mindent?" (Egyébként, nem, egyelőre nem számolunk fel semmit.) Nem tudom, vannak-e egyáltalán jó válaszok ezekre a kérdésekre.