Az offgrid életnek létezik egyéni/családi és közösségi formája. Az előbbivel a (túlélési) technika oldaláról érdemes foglalkozni, mert véleményem szerint nem természetes létformája az embernek. Kétségtelen, sokan választják ezt. Akit érdekel számos személyes példáját ismerheti meg az offgrid.itmentor.hu oldalon (ingyenes regisztráció szükséges). Ami az offgrid közösségeket illeti, itt két alapformát kell megkülönböztetni, az egyik a hagyományos, történelmileg kialakult és a még ma is élő, az ún. civilizált világba nem betagozódott ősi kultúrákat, a hálózatokon kívül élő bennszülött közösségeket. Ezekkel azért nem foglalkozom, mert ilyenekbe bekapcsolódni a kulturális távolság és egyéb okok miatt nem lehet megoldás sem nekik, sem a csatlakozóknak.
A másik forma, a már korábban említett, mesterséges közösség, amely az offgrid, fenntartható élet megvalósítását tűzi célul maga elé. A mi törekvésünk is ez, ilyet létrehozni, vagy ilyenhez kapcsolódni. Hawaii-n - mint már erről is írtam - mintegy 40 ilyen - már működő és létrehozás alatt álló - közösség van, a világban pedig több ezer. Milyen jellemzőkkel írhatók le a mesterségesen létrehozott, offgrid közösségek? Az Intentional Communities Directory a következő karakterisztikákkal mutatja be és veti össze ezeket a közösségeket (saját kiegészítéseimmel):
- Földrajzi hely: a Föld mely pontján, milyen politikai, állami, gazdasági, természeti és kulturális körülmények között működik, jön létre a közösség?
- A közösség mérete: mennyi felnőtt és gyerek, vagy család alkotja a közösséget (lásd a képen a Dancing Rabbit, USA, Tennessee-beli ökoközösséget)?
- A közösség nyitottsága: zárt vagy nyitott, lehet-e csatlakozni új tagoknak?
- Csatlakozási feltételek: kell-e fizetni belépési díjat, s milyen módon, rendszerben történik a közösségi taggá válás (pl. ismerkedés, próbaidő)?
- A telep, település jellege: lehet vidéki (falusias), vagy városi, vagy egyéb (sivatagi, őserdei, hegyvidéki, egyéb)?
- A terület nagysága: mekkora a telep, település mérete, amelyen a közösség él, amelyet közvetlenül birtokol?
- A terület birtokviszonyai: ki a föld tulajdonosa (egy adott személy, a közösség egésze, szervezete, egyes tagjai, a befogadó állami, önkormányzati bérlemény, egyéb)?
- A lakóhelyek, lakóházak jellege: milyen épületekben élnek a közösség tagjai, önálló lakóházakban, közös épületekben, milyenek ezek az épületek?
- A lakóhelyek, lakások, épületek száma: meghatározza, hány személy, család helyezhető el, meglévő vagy új épületekbe költöznek az új tagok?
- Az együttlakás kényszere, lehetősége: mindenki önálló lakásban, épületben lakik, vagy együttlakás rendszere(is) működik-e?
- Lakásfeltételek biztosítása: ki gondoskodik az új lakás építéséről, milyen feltételekkel építhetők (tulajdonviszonyok, az épület költségeinek lelakása, stb.)?
- Infrastrukturális szolgáltatások: milyen kommunális szolgáltatásokat nyújt, old meg együtt a közösség (áram, víz, villany, hulladék-kezelés, infokommunikáció, közlekedés, egyéb)?
- Közösségi szolgáltatások: milyen közösségi humán, szociális szolgáltatásokat nyújt, old meg együtt a közösség (gyermekgondozási, oktatási, kulturális, szociális, stb.)?
- Üzleti és egyéb szolgáltatások, termékek: a közösségnek vannak-e szolgáltatásai a nagyközönség számára (pl. oktatás, turizmus, tanácsadás, termelés)?
- Döntési rendszer: hogyan születnek a közösség döntései, a tagság vagy egy szűkebb csoport, esetleg egyetlen személy hozza a döntéseket?
- Egyszemélyi vezető: van-e vezető személyiség, milyen jogokkal és kötelességekkel rendelkezik és hogyan, milyen feltételekkel kerül a közösség élére?
- Vezető csoport: van-e vezető csoport, milyen jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, tagjai hogyan, milyen feltételekkel kerülnek megválasztásra?
- A közösség jogi keretei: milyen külső és belső jogi keretek között (szervezeti, szerződéses), garamciák mellett működik a közösség?
- Gazdálkodási rendszer: milyen, mennyire kötetlen a tagok önálló pénzgazdálkodásának lehetősége a közösségi gazdálkodás mellett?
- Közösségi munka végzése: milyen jellegű és mennyi munkát (pl. heti óraszám) kell végezni a közösség javára?
- Pénzbeni hozzájárulás: mekkora (pl. havi) hozzájárulást kell fizetni a közösségnek a közös költségek, fejlesztések fedezésére?
- Élelmiszer ellátás, gazdálkodás: a fogyasztott élelmiszereket milyen arányban és választékban állítja elő a közösség maga, ill. szerzik be kívülről (%)?
- A közösségi termelés megosztása: a közösség által előállított terményeket milyen arányban használják fel, ill. adják el közösségen kívül (%)?
- Étkezési szokások, előírások, preferenciák: vannak-e ilyenek (pl. vegetáriánus közösség), vagy ez a tagok teljesen szabad választásának kérdése?
- Alkohol, drog fogyasztása, dohányzás: vannak-e megszorítások, preferenciák az alkohol, vagy a drogok fogyasztása, ill. a dohányzás terén, korlátozza-e ezt bármennyire a közösség?
- Közösségi vallási, spirituális gyakorlat: léteznek-e vallási, spirituális előírások, szokások, amelyekhez a közösség tagjainak alkalmazkodniuk kell?
- A vallási, spirituális gyakorlat jellege: ha létezik ilyen, akkor mely tradicióhoz, kultúrkörhöz tartozik a közösség (pl. az USA-beli Amish közösség, lásd a fenti képet)?
- Egyéb elvárások a tagokkal szemben: milyen egyéb lehetséges felfogásbeli, világnézeti, nemi, faji, nemzetiségi, korcsoportos, tudásbeli, stb. hovatartozási elvárásokat, korlátokat támasztanak a tagokkal szemben, amelyek meghatározóak a közösségi kohézió fenntartása szempontjából?
Ha mindezek mentén végiggondoljuk egy mesterséges közösség létrehozását, működését, láthatjuk, hogy ebben a fenntartható, offgrid életmód csak egy kis részt jelent. Azonban, a közösség számos jellemzője teszi lehetővé, vagy éppenséggel akadályozza meg annak lehetőségét.
A képek forrása: 1. Dancing Rabbit (Táncoló nyúl) offgrid ökoközösség, USA, Tennessee, http://www.dancingrabbit.org/people/ 2. Amish életkép http://www.religionfacts.com/christianity/denominations/amish.htm
Utolsó kommentek