Az elmúlt napok a búcsú jegyében teltek el Pázmándon. Barátaink, ismerőseink tiszta szívvel, szeretettel jöttek elköszönni személyesen és kerestek meg levelekben. Átérezhettük újra azt, amit megérkezésünkkor, amikor meleg étellel vártak, s heteken keresztül egymásnak adták a kilincset üdvözlésünkre. Ez az igazi, szeretetteljes, befogadó Pázmánd.Jó érzés volt akkor és az most is. Többen azért irigyelnek bennünket, hogy nem leszünk itt az előjelek szerint megalázó választási küzdelemben. Reméljük nem így lesz! Megéltük a "búcsú" egy másik változatát is. Egy maroknyi társaság szószólója, aki nyilvánosan is hangoztatja, hogy számára - bár nem ismer bennünket személyesen - nem kedveltek vagyunk (ezt ugyan nem is várjuk el, de vajon mi táplálhat egy ilyen "gyűlöletet látatlanban"?), ezért jobb ha vissza sem jövünk. Az azonban megnyugtat bennünket, hogy ez nem a falu hangja, hosszú évek tapasztalatai az ellenkezőjét mutatják. Ami ennél érdekesebb és még érthetetlenebb az a kijelentés, hogy sok évvel ezelőtt "a falu nagy örömére távoznunk kellett" Csákberényből (lásd a képet és rákattintva a videót erről a csodálatos kis településről), a "postára adott" pletyka szerint onnan kitiltottak bennünket, s menekülünk kellett. Természetesen, semmilyen konkrét ok, vétség, bűn, amit elkövettünk volna Csákberény közössége ellen, ilyesmi nincs megnevezve. Így, "a levegőbe eldurrogtatott petárda" nem más, mint egy alaptalan vád, sima hazugság marad, ami keményen rászárad majd e kis csoport tagjainak becsületére. A "magabiztos" kijelentés mögött még az is lehet (nem kétséges!), hogy nyomozásba fogtak, ahogyan személyes blogjainkat, oldalainkat - múltunkat! - bogarásszák "árulkodó" szavakért, kijelentésekért.
De vajon miért? Mitől lettünk mi ennyire fontosak ebben a kicsiny faluban, hogy üldözni kelljen bennünket? Miért lettünk fontosabbak egy választás idején, mint a falu "valós problémái"? Miért azt kérdezi a saját személyét vállalni nem elég bátor, magát Arctalannak (!) nevező fórumozó "Kik ezek a Gáspárék?", ahelyett, hogy a falu tényleges ügyeivel foglalkoznának, azokat kérdeznék, akik most településvezetőnek indultak, arról, hogy miért vállalják ezt a szerepet, mit szeretnének tenni a közösség, a falu fejlődése érdekében? Nincs itt komoly céltévesztés? Miért kívánnak lejáratni egy nyugdíjas házaspárt, amely életének jelentős részét tette fel arra, hogy a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű embereket a modern infokommunikáció lehetőségeivel segítsék (közöttük annak idején - két évtizeddel ezelőtt - Pázmándon is!), és a helyi közösségek saját kezükbe tudják venni a sorsukat? Életünk nyitott könyv a világhálón, szaglászni, nyomozni nem kell utánunk, nevünk és néhány szó beírásával mindent meg lehet tudni rólunk (sok ezer oldalt lehetne, kellene végigolvasni), munkásságunk ezernyi bizonyítékát meg lehet találni a neten. A probléma ezzel csak az, hogy ez mind pozitív információ, ez bizonyos nézőpontból valóban felháborító, nem lehet valaki ennyire tiszta és rendes, valami "foltot" keresni kell! Újra kérdezem, vajon miért? Mi lehet akkor itt a baj velünk? A válasz pofonegyszerű: eszközei, játékszerei lettünk egy helyi politikai versengésnek, amelyben néhány embernek nem számít, ha eközben valakik ártatlanul megszégyenülnének, a vélt politikai előny reményében. Mit számít ez, legyen a mi bajunk? Az őspázmándiak csendes többségének képviselői azt mondják, hogy ne törődjünk ezekkel a támadásokkal, ez nem a pázmándiak igazi hangja, ők értik azt, hogy miért vagyunk itt, kik vagyunk, hogyan élünk, s ez nekik nagyon is tetszik. Az igazi Pázmánd így búcsúzik.Köszönjük!
Utolsó kommentek