"Izgalmas és aktuális témákat, a megújuló erőforrások, a fenntartható fejlődés és a közösségi gazdálkodás kérdéskörét boncolgatja Szekeres Csaba filmje. Az "Álmodtam egy világot" Pázmándra kalauzolja a nézőt, ahol a lelkes helybéliek a magyar hagyományokra épülő önellátó gazdálkodás módszereit honosították meg. A "természet rendjét értő" szemléletmódnak hamarosan Amerikában is akad követője, ahol egy egész gazdaság létesült a pázmándi példa nyomán. A rendező egy éven keresztül, párhuzamosan követi nyomon a két közösség fejlődését, mindennapjait." A Magyar Média Mecenatúra dokumentumfilm támogatásáról szól ez a napi híradás (a teljes cikk elérése). Ősz végétől tehát egy éven keresztül fogja követni Szekeres Csaba stábja (a fotó egy képes interjúból) a Mesefalu történéseket Pázmándon és Hawaii Nagy-Szigetén.
Mindkét helyszínen a megvalósítás felelőssége hárul a formálódó közösségekre. Pázmándon egy élő falusi közösségen belül egyelőre 5-6 család, mintegy 15-20 fő álmodik egy új világról, s keres további híveket hozzá abban a hitben, hogy mindenkinek van tennivalója annak megteremtésében, még ha ez reménytelennek is tűnik. Az hawaii esőerdőben egy háromgenerációs magyar család keres "jó embereket" ahhoz, hogy az alapoktól kezdve újragondolják az életüket kisközösségben, harmóniában a természettel, s továbbadják tapasztalataik, élményeik üzenetét a nagyvilágnak. A két Mesefalu kezdeményezést jelenleg két személy - fiatal nyugdíjasok - kötik össze, akik kétlaki életük egyik felét az egyik, másik felét pedig a másik helyszínen töltik. Mi jön ki ebből? Nem tudjuk. Abban vagyunk csak bizonyosak, hogy ezt az éber álmot nagyon komolyan gondoljuk.
Utolsó kommentek