A kezdeti tapasztalatok alapján érdekes végiggondolni és összevetni a hawaii-i (HMK) és a pázmándi (PMK) mesefalu közösségek fenntarthatóságának elvi kérdéseit. Az alapvető "műfaji" különbség, amely a fenntarthatóságra is döntő hatással van, a következő: Hawaii Mesefalu Közösség - nagyobb, településtől viszonylagosan elkülönült, saját közösségi területtel rendelkező, meghatározó mértékben önellátásra törekvő mesterséges (újként szerveződő) közösség, tagjai kisebb részben állandóan, nagyobb részben rövidebb-hosszabb ideig laknak együtt. Pázmánd Mesefalu Közösség - a település szerves része, annak több különböző pontján közösségi létesítményekkel rendelkező, kisebb részben önellátára törekvő, részben mesterséges közösség, azaz tagjai elkülönülő csoportot alkotnak, de egyidejűleg, mint letelepedett lakosok, beilleszkednek a község életébe.
A HMK-ban az elszigeteltség, a tagok nagyobb egymásrautaltsága, szorosabb együttélése a közösség magasabb szintű közös önfenntartó képességét feltételezi. Ezért nagyobb szükség van arra, hogy a közösségnek saját külső vállalkozásai, bevételt generáló tevékenységei legyenek, ill. a tagok befizessenek a közös fogyasztás, felhalmozás finanszírozására. Ez jelentősebb közös gazdálkodást és beruházást biztosító forrást feltételez. A PMK-ban a közösség tagjai teljes mértékben gondoskodnak önmaguk fenntartásáról, ellátásuk megszervezése (önfenntartás) csak kis mértékben hárul a közösségre, minden egyes közösségi tevékenységnek elkülönült költségvetése van a tagok eseti megállapodása szerint, a közösségi költségvetés szűk körű.
A HMK-ban nagyobb jelentősége van, mondhatni létkérdés a közösségi vállalkozás, a tagok segítése önmaguk fenntarthatóságának biztosításában, míg a PMK esetében a közösség nem kényszerül erre, egyedi döntések alapján és eseti megállapodások szerint finanszírozza a közös tevékenységeket, közösségi szolgáltatásokat. A HMK-ban jelenleg két vállalkozási tevékenység működik: vendéglátás és építés-ingatlanfejlesztés (az első képen Andris tetőt épít). A PMK-ban eddig a bevásárlóközösség (a második képen a Natúrkosár érdi átadópontja, a helyi termék forgalmazás megszervezésének első lépéseként hasonló létrehozását tervezzük Pázmándon is) és piacszervezés látszik olyannak, amely potenciálisan bevételt hozhat a közreműködő tagoknak (döntően a termelőknek).
Utolsó kommentek