Más fontos kérdések mellett a ma esti pázmándi közmeghallgatás jelentős időt szánt a Mesefaluval és a MeseOvival kapcsolatos kérdéseknek. Az első téma az a kérdés volt, hogy hol lesz és mennyiért ad el telkeket az Önkormányzat a Mesefalunak. Ehhez először a Mesefalu program - egyébként nyilvánosan követhető, s a Képviselő-testület által, nyilvánosan is megtárgyalt - bemutatására volt szükség. A résztvevők jelentős része ugyanis, ennek ellenére, elmondása szerint, nem tudott erről a dologról. A polgármester asszony foglalta össze a történetet (egészen odáig, hogy a program hatására már megkezdődött a beköltözési folyamat), majd jelezte, hogy eddig a Képviselő-testület szándékát fejezte ki az együttműködésre a civil csoport, a Mesefalu Közösség felé. Majd elmondta, melyik területről van most szó, s hogy folyik az egyeztetés magánfelek között lakóterületek megvásárlásáról, együttműködésekről, ill. a kapcsolódó önkormányzati földterületről, amellyel a vonatkozó korábban kötött szerződés keretei között az Önkormányzat semmit sem tud kezdeni a jelen helyzetben. A Mesefalu program segít kilépni a kialakult ördögi körből, új lehetőségeket nyitva meg. Végül kijelentette, hogy a következő testületi ülésen tárgyalják a Mesefalu Közösség kérvényét, amelyben kéri az elvi hozzájárulást e terület közösségi célú (Mesefalu közösségi mintaterület) jövőbeni felhasználásához, amelyre konkrét hasznosítási tervet kívánunk benyújtani. Kiderült tehát, hogy más önkormányzati összefüggése a Mesefalu programnak jelenleg nincsen, s ez meg is nyugtatta a kérdezőket. Felmerült még, hogy egy ilyen program indítását a község közvéleménye elé kell vinni döntésre (?). Abban maradtunk (többször is felszólaltam - GM), hogy 1) nagyon szívesen adunk a lehető legszélesebb körben és nyilvánosság mellett tájékoztatást a tervekről, s 2) minden, a közösséget érintő kérdésben a Képviselő-testületen keresztül, nyilvánosan kérünk döntést, véleményt, megerősítést, együttműködést, ahogyan azt eddig is megtettük. 
A második kérdéskör a MeseOvit érintette. Először azt vetették fel néhányan, hogy a beépített gumiabroncsok mérgezőek. Nem kérdésként, állításként. Ezt viszonylag hamar lehetett tisztázni, hogy a világban széles körben alkalmazott technológiáról és anyagról van szó gyermek játszótereken is, s a kérdést számos külföldi és hazai kutató intézmény, illetékes állami szerv, szakértő vizsgálta és évtizedek óta bizonyított tény: a gumiabroncs nem veszélyes hulladék, gyermekjátszótér építésére alkalmas. Egy-két résztvevő láthatóan, ennek ellenére fenntartotta az álláspontját, nem hagyta meggyőzni magát. A többség azonban elfogadta a választ. A másik kérdés az volt, hogy mi lesz az iszonyú sok maradék gumival. Elmondtuk, hogy a maradékot elvisszük onnan és fel fogjuk használni. A MeseOvi parkosítva lesz, fűvel és fákkal borítjuk a területet. Miután jeleztem, hogy az elmondottakért, mint helyben lakó, környezetvédő személyesen is felelősséget vállalok, e tekintetben a kedélyek megnyugodtak. Néhányan nehezményezték, hogy nem tudtak időben, előzetesen a MeseOvi tervekről. Amire válaszképpen - már kisebb csoportban - elmondtam, hogy az Óvoda vezetőségének és személyzetének, valamint a Szülői Munkaközösség előzetes tájékoztatásával, hozzájárulásával és támogatásával kezdtük, ill. folytatjuk a programot. Sajnálatomat fejeztem ki, hogy az Óvodaszék (erről mi nem tudhattunk) csak később szerzett a programról tudomást. 
Két fontos következtetést, tanulságot érdemes levonni. Az egyik az, hogy sokkal többet kell foglalkozni a programok, tervek elfogadtatásán, a Facebook nem elég. Aki akar persze megtudhat mindent, de mindenki más csak közvetett, bizonytalan információkhoz jut, s ez ilyen újításokkal, "idegenek műveivel" kapcsolatosan nem feltétlenül lesz objektív híradás. Elsőkézből, több információt kell szolgáltatni. A másik az, hogy a tágabb közösségtől, amelyhez csatlakozni kívánunk, nem számíthatunk feltétlen bizalomra, elismerésre (senki nem akadt a mintegy 50 főnyi hallgatóságban, aki a köszönet morzsányi jelét adta volna azért, hogy az "idegenek", "előlegben", a helyiekkel szorosan együttműködve és egyetértésben, sokak pázmándi támogatásával, ennyit tesznek a faluért, de ne vegyük ezt zokon, nem ez most a legfontosabb), azt meg kell szerezni, ki kell érdemelni, a próbákat ki kell állni. Továbbra is higgyünk benne, hogy Pázmánd befogadó közösség. Aki akarja, s ha segítünk ebben, akkor pozitív üzeneteink célba érnek.
Utolsó kommentek