Lehet-e élni hálózaton kívül? A Mesefalu naplója

Egy család kipróbálja, hogyan lehet élni hálózaton kívül, egy kisközösségben, harmóniában a természettel és az emberekkel.

Miről szól ez a napló?

Egy magyar nagycsalád kipróbálja Hawaii Nagy Szigetén, egy esőerdőben, az általuk létrehozott Mesefaluban, hogyan lehet fenntartható módon élni hálózaton kívül, egy új kisközösségben, harmóniában a természettel és az emberekkel, rokonokkal és jóbarátokkal. A csatlakozás lehetőségéről a "bekapcsolódás" cimke bejegyzései szólnak.

Mesefalu közösség a Facebook-on

A Facebook-on levelezhetnek, találkozhatnak és véleményt cserélhetnek a Mesefalu program érdeklődői, követői. Keresd a Mesefalu közönségét a Facebook-on: Mesefalu Hawaii Nagy Sziget néven.

Kik írják a Naplót?

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

"abundant life" (1) 100 (1) 200 (1) 300 (1) 3d modell (3) 400 (1) 500 (1) aggtelek (1) ági (6) akatsuka (3) albánia (1) állatok (17) alpakka (1) Al Ghaui Hesna (3) amerikai magyar hírújság (2) amish (1) andris (11) Annus néni (1) áramellátás (2) arany jános (8) arcjáték (1) argonne (1) árnyékolás (1) Átadópont (1) ataisz (1) atomkatasztrófa (1) Auroville (1) autóroncsok (1) avokado (1) a mesefalu fantomja (3) Bábel (3) baják imre (1) bakos gáspár (1) balázsi kata (1) baleset (3) Ballai Brigitta (1) banán (3) Bárányok (2) barlang (6) barlangház (2) bátai réka (1) beatles (1) bekapcsolódás (12) békésy györgy (1) benszülött kultúra (1) bevásárló közösség (1) biegelbauer pál (1) bilingual (1) biogazdálkodás (12) black and white night (1) bognár attila (1) Böjte Csaba (1) bokréta ünnep (3) boldogság (1) bolldogságfalva (1) botanikus kert (1) Bringások (1) buckaház (1) budafok tétény (1) Budaörs (1) buldózerezés (3) bűnözés (1) bútor (1) búvárkodás (1) carla es dave (1) chili paprika (1) christchurch (1) címerállat (1) Címkék (2) coqui frog (1) costa rica (1) Csákberény (2) család (1) családi élet (2) családi közösség (1) csalás (1) csereotthon (1) csernai árpi hegedűs anita (1) csillagászat (1) csilla és zoli (1) Csongor és Kati (1) cunami (2) Damanhur (2) dancing rabbit (1) daron (2) darwin (1) delfin (3) dénes (1) dilemma (14) diverzitás (1) doktorhal (1) dokumentumfilm (1) dombház (3) donella h meadows (1) dr. csiszár katalin (1) drótkötél pálya (1) dzsungel (3) edit (1) Edward O. Wilson (1) einstein (1) ekönyv (2) elektromos hálózat (2) elmélet (2) élőház (1) első ház (40) energia (22) energy star (1) ennivaló (2) építési vállalkozás (1) építkezés (43) érdi natúr kosár (2) erdőkert (3) erdőtűz (1) eric chaisson (1) értéktérkép (3) esélyegyenlőség (1) esőerdő (2) e képviselő (1) facebook (2) facebuli (1) fakivágás (2) falukutatás (1) farley (1) farmers market (2) fegyvertartás (1) fehérvári 7 nap (1) fehér őzek (1) fejér megyei hírlap (1) fellegi ádám (2) fellegi balázs (1) fenntarthatóság (3) fenntartható fejlődés (1) ferenc ferdinánd (1) ferenc józsef (1) fern forest (4) finca bellavista (2) Flipboard (1) fogyás (1) földház (3) földrengés (1) föld napja (1) függőágy (2) függőkert (1) fukushima (2) fürdő (1) fűtés (3) gábor (1) gaia (2) gandhi (1) Gáspár Judit (1) gazdálkodás (21) gazdapiac (4) generátor (1) gentle annie (1) gödel (1) google earth (1) google sketchup (1) gps (1) Greguss Mariann (1) guava (1) gumiabroncs (1) gyerek (6) gyógynövény (1) gyökerek (1) gyore laszlo (3) gyümölcs (4) hajléktalanság (1) Hajtmanszki Zoltán (1) hal (1) hamufelhő (1) hamvas gábor (1) hanmer (3) hapu (1) harmadik ház (1) háromszarvú kaméleon (2) hawaii (15) hawaii rendőrség (1) Hawking (1) házak (49) hazaszeretet (1) ház berendezés (1) Heisenberg (1) helikopter (1) hétköznapok (1) hilo (3) Hilton (1) hobbitfalu (1) hőgenerátor (1) hőgyűjtés (1) holdjáró (1) holdünnep (1) hőmérséklet (1) home depot (1) honokaa (1) honolulu (1) hot pond (2) hulahoop (1) hulladék hasznosítás (1) hullámok (1) időjárás adatok (1) imagine (1) inci grunfeld (2) index (1) indulás (1) irén (1) Irene Grunfeld (1) irina (1) izuska (1) i site (3) jajczay józsef (1) joe kékedi (1) joga (1) john s. rabi (1) jorge (1) Jóságközösség (1) joseph kekedi (12) jótékonyság (1) jurta (1) kalapana (1) kálmán ági ákos (1) kályha (1) kapu (1) karamea (1) kártya (1) kasuba éva (2) katalin e. csikos gould (1) Katona Betti (1) kaukázus (1) Kazumura (1) kecske (16) Kék Zóna (1) kemence (2) kérdések válaszok (1) kerekes hólapát (1) kerítés (1) kétnyelvű (1) kft (1) Kijev (1) kilátó (2) kiwi (1) Klinger Laci (1) kokó (3) kókusz (1) költözködés (20) kommunikáció (8) komposztálás (1) komposztáló kas (1) kona (1) könyvtár (1) környezet (5) kossuth rádió (1) Kovacs Győző (1) közélet (1) közigazgatás (2) közlekedés (1) közösség (25) közösségek elérése (12) közösségi fürdő (4) közösségi konyha (2) közösségi terek (2) kultúra (10) kurtistown (1) kutyák (2) kvantumfizika (1) laczi gabriella (2) lakáskoncert (1) lana (1) lanai (1) látogatottság (1) laura (3) láva (7) lávatúra (1) láva barlang (4) láva fa (1) lava tree national park (2) légifényképezés (1) lenti anita (1) logó (1) lombház (2) lovaglás (1) lovak (1) lovelock (1) macesz (1) macska (2) madarak (1) magaságyás (4) magyarok (25) magyarország (3) magyar narancs (1) magyar szalmaépítők egyesülete (1) maori (1) marcin jakubowski (1) mari (8) marika néni (1) Mars falu (1) márton anikó (3) második ház (59) mászóvas (1) máté (2) mauna kea (1) max goldberger (2) megélhetés (18) méhek (1) mesefalu (47) mesefalu tallér (2) meseovi (9) mesterséges közösség (24) mezőgazdaság (5) michael pritchard (1) misi a terepjáró (1) moa (1) moholy nagy művészeti egyetem (2) Moonbots 2012 (1) mosóbringa (1) mosógém (1) mountain view (1) multipedál (1) munka (4) művészet (2) naalehu (1) nádház (1) nagykovácsi (1) nagyonviki (1) nálcsik (1) napelem (2) napfólia (1) napkollektor (2) naporelló (2) napszék (1) naptűzhely (2) napzsák (1) Natúrkosár (2) negyven felettiek (1) nehézségek (1) new york (1) Noa Matthew (1) nondualizmus (2) nyitott ház (1) nyitott otthon (1) nyugdíjasok (1) Obama (1) óceán (2) offfgrid turizmus (11) offgrid (28) offgrid itmentor (1) offgrid talalmanyok (9) ohia (1) oktatás (3) Ópályi Teleház (1) open source ecology (1) opera (1) orchidea (3) Orisek Gábor (1) oroszország (1) őshaza (1) ősnyelv (1) OzoneNetwork (1) páfrány (2) páfrányok (2) paganizmus (1) pahoa (3) paradicsom (1) parkosítás (1) párnakanapé (1) pázmánd (21) Pázmándi Mesefalu Közösség Egyesület (3) pázmánd mesefalu (38) pedálgenerátor (1) permakultúra (2) pertoglyph (1) péteri gábor (1) pillekő (2) pionírok (2) Piroskáék (1) politika (8) preferansz (1) Puli Space (3) rácz tímea (1) rain új beatles (1) raklap (1) raklapház (1) raklap bútor (1) rashani (1) rashani retreat (2) reefton (1) repülés (1) retreat (2) robert (6) robinette (2) rocket stove (2) romeroék (8) róza hagen (1) ruzsinszkiék (3) sadler józsef (1) sajtóvisszhang (5) sally shop (1) salvation army (1) sámánizmus (2) san francisco (2) sátor (4) schwarzkopf györgy (1) shawn (2) skyia (6) Sófalvi Tamás (1) sport (2) Strandok (1) strandok (5) suki andrás (1) szállítás (1) szalmaépítők egyesülete (1) szalmaház (1) szarka piroska (2) szegedi júlia (1) Szekeres Csaba (5) szellemi háttér (7) szemétsziget (1) szennyvízelvezetés (3) szeretet (1) sziklaház (1) szivárvány (1) szívességbank (5) szolgáltatás (5) szomszédok (2) szomszédság (1) szövetség az emberiségért mozgalom (1) szülés (1) szuromiék (2) takács ferenc fecó (1) talk fusion (1) társadalmi tőke (1) társadalmi vállalkozás (1) társadalom (1) tasmán tenger (1) távmunka (4) tehén (3) teknősbéka (1) teleház (1) telekocsi (1) telkek (8) tengerpartok (2) terasz (1) tércsomagolás (2) térkép (4) termálstrand (4) termelés (10) területkialakítás (18) tibi bácsi (1) timúr (2) tolerancia (1) történelem (1) Toth Timea (1) transindex (1) tudatos lét (4) turmixbringa (1) tüzesfürdő (1) tűzhely (3) üdvhadsereg (1) új zéland (19) Ukrajna (1) utazás (14) útépítés (12) üvegház (1) vaddisznó (2) vadonterápia (1) választott közösség (1) vályog (1) Varga Béla (1) varga csaba (1) velvet (1) vendégek (7) vera (2) Vértes János (1) videó (7) videókommunikáció (2) vietorisz tamás (3) világfa (2) világkrízis (1) világvége (1) virág (1) Virtuális Mesefalu (2) Virtual Planet (1) vitorlatető (1) vízellátás (16) vlagyimir megre (1) volcano (4) Volcano National Park (1) volgai hajóvontatók (1) vulkán (6) vulkángrill (1) waikoloa (1) waimea (1) wc (1) westport (2) william (6) work trade (4) zipline (1) zöldlélek (1) zoltán (1) Címkefelhő

A Mesefalu képei

Utolsó kommentek

Az utazás

2011.06.03. 05:15 gasparmatyas

Május 29-én kora reggel indultunk a repülőtérre kedves szomszédunk és állandó kártyapartnerünk segítségével. A reptéren még búcsút vettünk egyik, itthon maradó fiúnktól, aki vette a fáradságot és kijött ebből az alkalomból. A beszállással – akkor azt hittük – nincs semmi probléma. Örömmel nyugtáztuk, hogy csomagjaink végig mennek a new-zélandi Christchurch-be. Ez azt jelentette a számunkra, hogy gépeink háromszori leszállásakor, ill. átszálláskor egyszer sem kell cipelnünk a 2 db, egyenként 23 kg-os útibőröndöt. Erre a kérdésre azonban, sajnos majd még vissza fogok térni, ha az időben és térben odaérünk. Londonba kb. 2 órás út után érkeztünk és be kellett lépnünk az országba, hogy Enikővel és Jutkával, másodunokahúgaimmal találkozhassunk, a feladott poggyászt nem kellett magunkhoz vennünk.

Encsi az érkezésnél már várt bennünket, Jutkának sajnos közbejött valami, s nem tudott kijönni. Mindannyian elérzékenyültünk (lásd az első két képet), mert nem csak magunkat, de a nagyobb, magyarországi család melegségét is hoztuk. Encsiék szüleivel gyakran összejárunk, szívesen töltjük együtt az időt megosztva örömöt, bánatot. A meleg ölelések és szavak, beszámolók egyszerre voltak személyesek és közvetítették az itthon maradottak üzeneteit, érzéseit. Enikő 17 éve él Londonban, ott alapított családot, két remekbeszabott fiúgyermeket nevel. A bevándorlási hivatalban dolgozik, ahol – érintett lévén és személyiségéből fakadóan – mély beleérzéssel kezeli az ügyfelek gondjait. Minden közös ismerőst igyekeztünk szóbahozni, közben elfogyasztottunk egy minestrone levest, amely csak a nevében hordozta ezt a minőséget. Enikőék nagyon szeretnének kijutni a Mesefaluba legalább egyszer, de az sem idegen tőlük, hogy ennél több időt töltsenek ott, harmadik otthonukként. Jutka világjáró, többnyire a kereskedelemben, szálloda- és szórakoztató iparban (értsd pl. kaszinók) dolgozik hajókon és a szárazföldeken, a legkülönbözőbb tájakon, most éppen Londonban, családot alapított, első gyermekét várja.

A londoni beszállás előtt közvetlenül Marika megpróbált még aludni egyet a korai felkelést ellensúlyozásaképpen (harmadik kép). Utunk első interkontinentális szakasza – London – Los Angeles – már nem tartogatott számunkra újdonságot (mostani gépünk a negyedik képen látható, Air New-Zealand járat). Nem egyszer megtettük ezt a 11,5 órás utat. Az első meglepetés mégis itt ért bennünket. Bár a gépünk csak tankolás céljából szállt le két órára, ki kellett szállnunk, s be kellett lépnünk az országba (USA), útlevélvizsgálaton estünk át. Nemigen értettük a dolgot, hisz egy új-zélandi útnak miért lenne feltétele az amerikai vízum, bár rendelkeztünk vele. 
Marival nem volt semmi probléma, de engem félreállítottak, s levittek egy másodlagos vizsgálati helyiségbe kikérdezésre. Előző utunk alkalmával ugyanez történt. Akkor az tűnt fel a határőröknek, hogy sokfelé utaztam Ázsiában, Afrikában, s vajon mi lehet egy ilyen világjárás oka. Van a rólam szóló nyilvántartásukban egy bejegyzés, mely szerint a mozgásomat tüzetesebben kell figyelniük. E miatt újra elő kellett adnom, hogy milyen célból látogattam el különböző helyekre. Lelkesedéssel meséltem el újra a világ teleház mozgalmának fejlődését és ebben szerény szerepemet, amelyhez ezek az utazások kapcsolódtak. A mostani esetben a korábbi amerikai útjaim céljairól és munkámról faggattak inkább. A foglalkozásom – közigazgatás-szervezés és menedzsment – azonban varázsszóként oszlatta el végleg az egyébként minden alkalommal nagyon kedves határőrök gyanakvását. Azt hiszem, még jó néhányszor lesz alkalmam a munkámról mesélni nekik … Az utolsó percekben értem vissza a repülő továbbindulásáig. Mondanom sem kell, hogy Marika már tűkön ült, hogy már megint mi baj van velem.
Beszálltunk. Irány az újzélandi Auckland. Második tengeren túli útszakaszunktól tartottunk inkább, mert ez közel 13 órás volt az előző közel 12 óra repülés után. A második útszakasz úgy jött ki, hogy végig velünk utazott az éjszaka egészen Aucklandig, tehát adott volt a program: alvás. A repülőgép légkondicionálásának eredménye az, hogy kicsit hűvös van, az alváshoz pedig kifejezetten hideg. Ezért a mindenkinek kiosztott könnyű, de meleg takarón kívül kapucnis kabáttal, szemvédővel bebugyolálva (lásd az ötödik képen, a szörnyű csomagolásban Marika, kedves párom), mondhatni szinte bebábozódva töltöttük szinte a teljes utazási időt. Ezen kívül két alkalommal kaptunk meleg ételt, s nézhettünk filmeket, a legkülönbözőbb zenei albumokat hallgathattuk, játszhattunk saját képernyőinken mindkét tengerentúli járaton, ahogyan ez már általános gyakorlattá vált. A kimerítőnek sejtett, összesen mintegy 27 órás repülés Aucklandig gyorsabban és probléma mentesebben telt el, mint vártuk. Leszálltunk Aucklandben. Annak rendje és módja szerint, nem foglalkozva csomagjainkkal, mert mennek tovább (gondoltuk), jelentkeztünk útlevél- és vámvizsgálatra. Minden ment simán. Beléptünk az országba. Mikor a továbbmenő járathoz vezető utat és beszállóhelyet (check in) megtaláltuk, s a már meglévő beszállókártyáinkat megmutattuk, nos, ekkor ért bennünket az első meglepetés. Először is, felvilágosítottak, hogy csomagjainkat a határ túloldalán hagytuk, mert azok semmiképpen nem mehettek tovább Christchurchbe, mert mindenképp itt van a csomagvizsgálat. Tehát Budapesten tévedtek a csomagirányítással, ill. eligazítással. Mi akkor most a teendő? Menjünk a csomagkereső szolgálathoz. Itt le kellett térnünk utazásunk normális pályájáról. Megtaláltuk a kis irodát, ahol részletes csomagleírást és azonosító számot kértek. Megadtuk. Az ügyintéző kedvesen és nyugodtan szolgált ki, jelezte, hogy ne reménykedjünk abban, hogy a másfél óra múlva induló gépet elérjük. De majd gondoskodnak róla, hogy a következővel el tudjunk menni. Addig is várjunk, mert a csomagokat megkeresik, átvizsgálják és idehozzák. Hát nem dobott fel minket a lehetőség. Mindezt megérteni sem volt könnyű, mert az új-zélandi angol olyan hangzású volt számunkra, mint egy sajátos tájszólás, ami az izgalommal vegyítve szinte érthetetlenné vált. Kétszer-háromszor is oda-vissza ismételve kellett tisztáznunk egyes kérdéseket, amelyek vége mindig az volt, hogy nekünk most nincs más teendőnk, mint várni, hogy meddig azt nem tudni. Egy kis szobában üvegablakos pult előtt várakoztunk, az ajtó automatikusan nyílt és záródott. A helyiség olyan kicsi volt, hogy ha az ember nem ült le mozdulatlanul az ajtóval szemben lévő díványon, akkor a legkisebb mozdulatra is kinyílt és becsukódott az ajtó. Izgalmamban viszont jártam-keltem a kis szobában. Így aztán, akarva-akaratlanul nyílt és záródott az üvegajtó rendületlenül. Közben szivárogtak a hírek telefonon az ügyintézőhöz. A csomagok megvannak. Most a vám kezében vannak. Már a mezőgazdasági inspekció vizsgálja. Növényi magvakat találtak a csomagban, van, amit tilos behozni. Közben úgy tudtuk, hogy a gépünk már elment, reggel 7-kor volt az indulás. Fél órával az indulás előtt már meglehetősen idegesek voltunk, megkérdeztem, mikor megy a következő gép. 7.50-kor. 
Ekkor derült ki számunkra, hogy a jegyünk nem a korábbi, hanem erre a járatra szól, ezt gyorsan megtelefonáltuk Máténak, hogy ekkorra jöjjenek ki, ne előbb. Ez a változtatás Budapesten történt az induláskor, s nem is szóltak róla nekünk. A tévedés most nagyon jól jött nekünk, mert még közel másfél óránk lett az indulásig, s ebbe beleférhet a vargabetű a csomagokkal. Végül, kb. 40 perccel az indulás előtt megjelent a mezőgazdasági inspekció két tisztje a csomagokkal. A 20 virág- és zöldségmag csomagból 1-et (az izgalomban meg sem figyeltük melyiket) és a liba kenőtollat kivették a csomagokból. Hogy mindezt hogyan találták meg? Nem tudjuk, később kiderült, hogy minden ugyanolyan rendben volt visszapakolva, ahogy mi összeraktuk a csomagjainkat. Akkor tehát a csomagokkal rendben volnánk. Most jött az újabb meglepetés. Repülőgépünk a másik terminálról indul, ami negyedórás gyaloglás bőröndökkel, vagy autóbuszjárat, amelyet megtalálni, csomaggal fel és leszállni nem kevesebb. A gyaloglást választottuk egy kék vonal mentén. Fel tudtunk pakolni egy csomagszállító kis tolókocsira, s irány a másik terminál. Csak reménykedni tudtunk benne, hogy a beszállás nem fejeződik be, amíg odaérünk. Ralliztunk egyet a kijelölt úton a megpakolt tolókocsival, szemerkélő esőben. Szerencsénk volt, hogy volt beszállókártyánk, mert a csomagfeladást és beszállókártyát itt az utas már maga intézi egy automata segítségével (az utolsó, hatodik képen ez látható Christchurch repülőterén, Aucklandben nem volt idő fényképezni …), s ha még nem lett volna, akkor percek alatt kellett volna megtanulnunk az automata kezelését. Futószalagra tettük a bőröndöket, s most jól jött, hogy már Budapesten rátették a végállomást jelző CHC feliratú szalagot (Christchurch). Csak így sikerülhetett időben odaérni a megfelelő beszálló kapuhoz. Pár percet még szusszanni is tudtunk az ijedtségre. Egy óra öt perces út előtt álltunk. Mi ez az eddig eltelt 30 óra után? Rendben leszálltunk Christchurchben és a csomagjaink is megérkeztek. Máté, Vera és a kis Izus vártak bennünket. Három év után láttuk újra a gyerekeket, a 8 hónapos unokát pedig élőben, először.

Szólj hozzá!

Címkék: utazás új zéland

A bejegyzés trackback címe:

https://offgrid.blog.hu/api/trackback/id/tr252953272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása