A Mesefalu szomszédságában, Kurtistown környékén telepedett le a Las Vegasból érkezett fiatal házaspár. Úgy döntöttek, otthagyják a komfortosan berendezett életet. Carla például a csillogó filmes világot hagyta maga mögött az új, offfgrid életért. 2010 márciusában érkeztek, s csak néhány hónapja kezdték meg önálló életüket, saját esőerdei területükön. A második képen Dave szinte alig látszik az áthatolhatatlan rengetegben, keresi az ösvényt, ahogy mi is törtük az utat a Mesefaluban.  Sorsuk, elképzeléseik és vívódásaik - ahogy angol nyelvű naplójukból kitetszik - nagyon hasonlóak ahhoz, amit Andris és Ági éltek át. Néhány hónap eltéréssel, nagyjából az időzítés is azonos. Érdekes ezért párhuzamosan követni sorsukat, s talán a kapcsolatfelvétel sem lenne érdektelen. Minden bizonnyal volna miről beszélgetni velük. A naplót Carla írja, megosztja az olvasókkal a hétköznapi dolgokat (szövegben, kevés képpel és videóval), s gondolatait is, amelyek különösen érdekesek, mert ugyanazokat, vagy nagyon hasonló kérdéseket vet fel Carla és igyekszik megválaszolni, amelyek a mi esetünkben, magunk között is felmerülnek. Például mit hagyunk ott, ahonnan eljövünk, miért változtatunk, mit áldozunk fel és mit nyerünk, mi a fontos az életünkben, vajon magunkért, vagy másokért is tesszük, amit teszünk, s így tovább.

Carla és David nem tehetősek, nagyon kemény offgrid életet élnek, állatokat tartanak, termelnek. Vagy például naponta 1 órát kerékpároznak a munkahelyükre oda-vissza, bár természetesen van autójuk is. 2010. szeptemberi, első féléves visszatekintésük számos, a mieinkhez hasonló tapasztalattal és tanulsággal szolgál. Uganitt videókat is láthatunk új otthonuk építéséről. Az emberben ott bujkál a kérdés, vajon a kezdeti - s ki tudja meddig tartó - tábori körülmények, vajon megérik-e otthagyni a civilizációt? Naplójuk egyértelmű válasza: igen. Megtudhatjuk belőle, mit kapnak cserébe. Ajánlom a napló "lapozgatását" az angol nyelvet még tanulóknak is. Egyszerű a nyelvezet, tartalmas a mondanivaló.