Játsszunk el a gondolattal, mi lenne ha … ? Milyen helyet álmodnék meg, ha itt képzelném el életem folytatását? Egyik éjjel, elalvás előtt (vagy inkább: helyett), hosszasan gondolkodtam egy épületen, de semmi eredeti nem jutott eszembe. Másnap Andrisék azt kérdezték, ettől teljesen függetlenül, hogy már megérett a helyzet egy közös gondolkodásra, arról, velük, vagy esetleg nélkülük képzeljük el a jövőnket. Ez a kérdés felerősítette bennem a gondolkodást a mesefaluról …
Mesefalu
2010.11.03. 23:59 gasparmatyas
Egy nagy, közös ház gondolatát hamar elvetettem és egyre jobban „beleszerettem” a mesefalu (ideiglenesen így nevezem az elgondolást) elképzelésbe. A „nagy közös ház” több szempontból sem felelne meg nekünk és a helyzetünknek. Először is bonyolult és költséges, egy összegben nagyon sok pénzzel kell indítani, komoly építészeti-műszaki szakértelem kell hozzá, rendkívül rugalmatlan, nem lehet utólag variálni, kiegészítgetni a később felismert igények szerint. S ami még rendkívül fontos: nehezebben egyeztethető össze a „közösségi telep” gondolattal, hisz nem lehet olyan nagyot és olyan „sűrűt” építeni, amivé egy kisközösség – elvileg – fejlődhetne.
Marad tehát a fokozatosan kibontakozó, adott célokra kialakított, kis házacskákból álló falu elképzelés. Mihelyt erre a következtetésre jutottam, meglódult a fantáziám. Egy dimbes-dombos, erdős táj jelent meg előttem, tisztásokkal, rajtuk házacskákkal, közöttük utacskák, helyenként – ahol igen gyakran járnak fapadlóval, esetleg korláttal, s naptól és esőtől védő tetőkkel. A lakóházakban – mindenkinek sajátja és vendégkunyhók, amennyire szükség lesz – szétszedhető duplaágyak, ruhásszekrény, kis asztalkák, egy-két szék, fali polcok, alapterületük 20 m2 körüli. Minden más épület közösségi használatú lenne.
A konyhaházban lenne az étkező is, de más épületekben is lehetne természetesen enni, a helynek és eseményeknek megfelelően. Itt azonban kifejezetten erre a célra kialakított nagy asztal legalább 8 vagy több székkel szolgálná a közösségi étkezést, s egyben a főzés előkészítő munkáit tálaló és konyhaszekrényekkel.
A konyhához kapcsolódna egy külön féltetős épületben kialakított „pékség” egy fatüzelésű kemencével. A közösség saját kenyér- és péksütemény igényén kívül itt folyhatna a piacra szánt sütemények, kenyerek, pogácsák és speciális ételek (pl. sólet és hasonlók) készítése nagyobb mennyiségben.
Lenne egy közösségi ház, amely legalább 20 fő befogadására alkalmas, a benti (tehát nem szabadtéri) társas együttlétet, szórakozást (társasjáték, zenehallgatás, mozi) szolgálná, itt kapna helyet a közös könyvtár is, amely – az elektronikus könyvolvasás mellett – fontos szerepet töltene be a közösség életében. A vendégektől – ha ajándékokat akarnának hozni – mindig könyveket kérnénk.
Szükség lenne egy nyitott társalgóra is (szaletli), ahol akár függőágyakban, vagy hagyományosan padokon, asztal mellett lehet jókat beszélgetni, olvasgatni tető alatt, esőtől védve, árnyas helyen. Persze a mesefaluban sok erre alkalmas kis „őrsi búvóhelyet” lehet kialakítani, de itt többen lehetnek, s akár még szabadtéri étkezésre is alkalmas lehet.
A nyitott társalgóhoz kapcsolódik a nyitott és fedett tűzhely is, amely egy állandóra kialakított tűzrakó, s ha nagyon biztonságossá akarjuk tenni, akkor az eső és árnyék miatt szükséges lehet fölé egy egyszerű dupla tető, amely lehetővé teszi a füst távozását is. Az elmúlt közel két hónap alatt kétszer is megzavarta az eső a bográcsozást.
Fürdőház és WC egyszerre 2-3 ember számára, megfelelő elkülöníthetőséggel. E mellett persze a telepen máshol, szükség szerint több WC is lenne, s elhelyeznénk szabadtéri zuhanyozókat is megfelelő „zöldkerítésekkel”. A vizet a házakat összekötő faburkolatú sétányok alatt, láthatatlanul vezetnénk oda. A zuhanyozók egy része a nap által melegített esővíz tartályokból kapna természetes meleg vizet. A fürdőházban helyeznénk el a mosó és szárítógépet.
A játszóház egyfajta gyerekparadicsom lehetne, ahol egészen picik és nagyobbak is közösen elfoglalhatnák magukat minimális felnőtt közreműködéssel. Olyan lenne ez mint egy óvoda és alkalmas lenne arra, hogy gyerekfelügyelet folyjék, akár idegenek („külsősök”) számára is, ami akár egyik bevételi forrása is lehet a közösség egyes tagjainak.
A műhelyház szolgálna minden szükséges gép, berendezés tárolására és ott folynának a szerelési és egyéb szakipari, karbantartási munkák, amelyek alighanem folyamatosak lennének. Itt lenne elhelyezve a generátor (akár több), hogy alkalom szerint megfelelő erősségű áram álljon rendelkezésre.
A dolgozóház az elmélyült munka helye lenne, ahol hagyományos irodai, számítógépes, vagy házimunkákat (pl. vasalás, varrás) lehet végezni elkülönülten és zavarmentesen. Itt lennének elhelyezve az ehhez szükséges eszközök (pl. nyomtató, varrógép). Természetesen az egész telepen lenne wifi és rajta internet elérési lehetőség, távnyomtatás, helyi számítógépes hálózat, ill. telefon a házak között.
Természetesen lenne garázsház is, amely akár egy egyszerű féltetős beálló is lehet, ahogyan az itt általános. Autókra (személyautó, terepjáró) szükség lesz, s a vendégek számára is fenn kell tartani egy „kulcsos” autót. Néha elborzasztó látvány itt, ahogy a házak körül használt és használaton kívüli autók sokasága „tolong”, mint egy roncstelepen. Ezt a látványt el kell kerülni, az autókat „jól el kell rejteni”, valahol „hátul”.
A raktárházzal könnyíteni lehet a házak tároló hely igényeinek kielégítésén. A nagyobb készleteket nem kell a házakban tárolni, hanem itt, megfelelően kialakított, akár párátlanított dobozos tárolókban lehet elhelyezni, a gyors eligazodásra alkalmas rendben. Itt lehetnek a nagyobb hűtőgépek és fagyasztóládák is, ha szükséges saját generátorokkal, gáztartályokkal.
Szükség lesz árnyékos, körbekerített kisebb házakra, védett helyekre a kutyák és a kecskék számára is. A kutyákat időnként el kell zárni, hogy ne zavarják a vendégeket, ne kószáljanak el, ha a gazda éppen nincsen otthon. A kecskék egy nagyobb területet igényelnek, ahol esőtől, naptól védett „beállóra” szükségük lesz.
S, végül – egyelőre több „házfunkció” nem jut eszembe – szükséges lesz egy növényház, ami akár egy fóliasátor, üvegház is lehet ahol, védett helyen lehet kiültetésre szánt palántákat nevelni. A házakat összekötő utak között különböző jellegű kerteket – virágos, gyümölcsös, zöldséges – lehet kialakítani. Egy komolyabb komposztházra, építményreis szükség lesz, ahol a szerves, többnyire növényi hulladékból termőföldet lehet visszanyerni, kellően higiénikus módon.
Igen, mint a mesében … De, egyáltalán nem látom megvalósíthatatlannak. Fokozatosan, ésszerűen létrehozható. Honnan lenne erre pénz? Több forrás és konstrukció is elképzelhető. Először is, részletekben, viszonylag kisebb összegekkel indítható (telek, néhány ház). Elképzelhetők befektető társak, akik ideköltöznek, „házakat vesznek” a mesefaluban, vagy azok egy – használati időben számítható – részét, ahogyan az üdülőszövetkezetek működnek. A vendégek a bérleti díj egy részét munkával (a telep fejlesztése, gondozása) megválthatják. A vendégházak – idővel – biztosíthatnák a telep fenntartásának szinte teljes költségét. Az egész elképzelhető, mint egy jól átgondolt és dokumentált (részben) üzleti vállalkozási projekt is, amely hitelképes is lehet, ha ez szükségessé válna.
3 komment
Címkék: házak gazdálkodás mesterséges közösség mesefalu
A bejegyzés trackback címe:
https://offgrid.blog.hu/api/trackback/id/tr212421408
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
NCila 2010.11.08. 20:30:38
Lehet, hogy elsiklottam felette, de milyenek az ingatlanok tulajdonviszonyai, van-e ingatlanadó, stb?
NCila 2010.11.08. 20:31:48
Vannak-e építési előírások, engedélyeztetés, stb.?
gasparmatyas 2010.11.08. 20:37:29
@NCila: Utánanézünk ezeknek a kérdéseknek. Ami az építési előírásokat illeti, úgy látjuk nincsenek ilyenek az offgrid telepeken. Mindenki saját szükségletei és kockázatára építkezik. Utánajárunk kinek lehet tulajdona (állampolgárághoz, zöldkűrtyához kötött-e), de a mi esetünkben Andrisék vásárolhatnak. Az ingatlanadót megtudjuk.
Utolsó kommentek