Waimeába vitt az utunk egy kis kirándulásra a nagyszgeten "keresztbe' a hegyek között. A még itt-ott épülő - de már járható - 2000 m-ig emelkedő autóút-autópálya a változatos tájakon vezetett keresztül. Egyetlen óra leforgása alatt volt: lávakőrengeteg, kietlen holdbéli táj, sivatag, füves puszták és lankák, fenyves, s a hófüdte hegytetőket (4000 m felett) a felhőket felhő borította. Az út időnként olyan hullámos és kanyargós colt, mint egy hosszú, rakoncátlan pántlika, csak találgatni lehetett, hogy a gyakori bukkanók mögött merre fordul, milyen éles kanyarra kell számítani. A hatalmas teherautók - úgy tűnt - mind szembe jönnek, s csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégsem.
Waimeába érkezve egy "ékszerdoboz" kis telelepülés tárult elénk a hegyek lábánál, mintha az egész egy hatalmas, szépen gondozott, füves-kertes, lankás park lenne. A kép egy ottani játszótér részletét mutatja. A bevásárlóközpont persze a szokásos, amerikai, olyan mindt mindenhol másutt itt, vagy a kontinensen (ahogy itt mondják: mainland). Egy különbdséggel: ittlétünk alatt először ültünk be egy Starbucks kávézóba, amelyben ingyenes, rendkívül gyors wifi is jár a jobbnál jobb, kandalló mellett, kényelmes fotelekben elfogyasztható kávék mellé. Az egész olyan, mint egy klub. Itt készült ez a bejegyzés (lásd az alábbi képet) is.
Utolsó kommentek