Az előzőekben leírt baleset annak az útnak a kezdetén történt, amelynek során 3 nap alatt körbe akartuk utazni a Nagy Szigetet, s meg szerettünk volna látogatni már működő offgrid közösségeket. A baleset előtt egyikbe sikerült eljutni a Hilo várostól nem messze, Pahoa közelében lévő lakókörzetbe, ahol az őserdő lakói, nagy magánterületeken, teljes offgrid életet élnek hagyományos települési közösségben, ún. szomszédságban. Roberttel és Irinával, valamint 5 hónapos kislányukkal Andrisék a  Pahoához közeli egyik termál strandon ismerkedtek meg. Hawaii-on könnyű az ismerkedés, az emberek nagyon kedvesek és közvetlenek, kisgyerekkel pedig különösen az. Szó szót követve kiderült, hogy ők az onnan néhány km-re lévő mangrove dzsungelben laknak, néhány éve költöztek ide Kaliforniából. Robert eredeti szakmája szerint autószerelő, de minden létező műszaki munkához ért a földmunkától a házépítésig és háztartási gépekig, s mindenhez komoly gépei is vannak.

Lényegében megteremtette az offgrid élet alapfeltételeit, mert a dzsungelben semmilyen hálózat nincs az internetet kivéve. A 2,4 hektár területű telkeken (amelyeket nem választ el kerítés, csak az állatok miatt, ott ahol valamilyen terményt, más állatot védeni kell) hasonló lakók vannak, részben mezőgazdasági termelők, részben szállásadók, s élénk közösségi életet élnek, egymást segítik, összejárnak. Robert felesége Irina, orosz származású fiatal lányként jött Amerikába, a Google szoftverfejlesztőjeként dolgozott. Matematika tanár, s szeretne dolgozni, de a kisgyerektől nem tud. A két család - Andrisék és Roberték - néhány találkozás után közel kerültek egymáshoz. Kiderült, hogy közösek a céljaik és érdekeik. Roberték felajánlották a hozzájuk költözést, a szállásért heti 20 órát kérnek összesen, aminek fele a gyerekfelügyelet. Ez Áginak kapóra jön, hisz saját gyerekét is gondoznia kell. Így Andrisnak csak mindössze heti 10 órát kell dolgozni egy olyan szállásért, amit Roberttel közösen építenek fel, s amilyen nekik megfelel.

Az első két képen folynak a megbeszélések az új hely közös konyhájában, a háttérben karnyújtásra a szinte még érintetlen dzsungel. A harmadik kép a kilátást mutatja a telepről az óceánra. A negyedik képen pedig a már meglévő egyik ház, balra egy ún. treehouse (fára épült ház), amely jelenleg kilátóként is szolgál (innen készült a kilátást mutató kép). További két épület van még a telepen, egy vendégház és egy hangár. Az utóbbinak az egyik fele, teljesen leválasztva, egy lakás a fenti konyhával, másik fele pedig műhely, géptároló. Már két hét múlva költözni lehet, s mi is ott lehetünk a már meglévő vendégszobában a fennmaradó kb. két hónapig havi 500 dollárért, de azt munkával meg is válthatom. Remélem fájdalmaim hamarosan elmúlnak és tudok majd dolgozni napi 1-2 órát, amit nagyon szeretnék, mert felemelő az érzés, ha magunknak alakítjuk ki az új életkörülményeket. Másrészt, az új helyen több időm marad a könyvírásra. Andrisék beköltöznek a "hangárlakásba", addíg maradhatnak ott, amíg  az új lakásuk elkészül. Robert egy hónap alatt tud Andrissal építeni egy új házat.