Lehet-e élni hálózaton kívül? A Mesefalu naplója

... Dániában, 1964-ben. Az építész Jan Gudmand-Hoyer nevéhez fűződik az első ilyen közösség létrehozása baráti köréből. Koppenhága külvárosában vettek egy területet és építettek fel 12 házat. Szükségleteik egy részére, amire lehetett, közösségi épületeket, tereket létesítettek megosztva a költségeket, s kihasználva a közösségi megoldás számos előnyét: klubot, mosodát, fürdőt, óvodát, játszóteret, s egyebeket. A gyermekközpontú közösségi együttélés emblematikus kifejezése volt a mondás, hogy az egészséges gyermeknek száz szülője van. Rövid idő alatt mintegy 50 családra bővült a telep, s egyben egy világmozgalom szülőhelyévé is. Mindezt Dr. Péteri Gábor (költségvetési közgazdász, nemzetközi tanácsadó, a képen) mestélte el nekünk, aki - személyesen is tanulmányozta a kisközösségi együttélés dániai modelljét (a dánok bofelezkeb-nek nevezik a mi hawaii- és pázmándi Mesefalu elképzelésünkhöz hasonló mesterséges közösséget, sokféle változatát a cohousing nemzetközi fogalma takarja) - azért jött el Pázmándra, hogy jobban megismerje terveinket és jelezze Nagykovácsi érdeklődését. Lehet, hogy találkozunk képviselőjükkel december 30.-án.