Most nyiladozik az unokám értelme. A 15 hónapos Skyia sorban a harmadik, jelenleg négyen vannak: Roli, Dia, Skyia, Izus. Már szinte mindent megért, de beszélni még nem tud. Amit el akar érni, azt ki tudja fejezni mutogatással, noszogatással. Ha pedig valami nem úgy történik, ahogy szeretné, akkor erőszakosan – sírással, kiabálással, hisztivel – adja tudtunkra. Meglehetősen erős akaratú gyerek, nem lehet könnyen eltántorítani elképzeléseitől. Látszik rajta időnként, hogy szenved kifejezési képességeinek korlátaitól. Abban a korban van most, amikor már szeretne beszélni, de még nem tud, ezért gyakran dühös. 
Egyáltalán nem meglepő ez a – számunkra – néha érthetetlen viselkedés, mert képzeljük el azt a helyzetet, amikor mindent értünk, volna fontos mondanivalónk, de válaszolni nem tudunk, s a másik ott áll előttünk értetlenkedve. Ez lehet nála most a helyzet. Onnan lehet észrevenni, hogy amikor jó a kommunikáció, kitaláljuk formálódó gondolatait, akkor a gyerek nagyon jó partner, vidám, kezes, szófogadó. Ha azonban szerencsétlenkedünk (az ő szemszögéből), akkor mérgessé, esetenként kezelhetetlenné válik. 
Gondolom, ha elkezd beszélni – hamarosan, egyszerre tanul magyarul és angolul, sok mesét és dalt hall – a helyzet megváltozik. Meg lehet majd vele „értekezni” a dolgokat. Nagyon várom már ezt az időt. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fogja majd föl fokozatosan a nekünk nem szokványos, neki viszont természetes helyzetet, amibe a szülei, s mi hoztuk, hogy itt él az erdőben. Egyelőre nagyon szeret sétálgatni a szabadban, arra mindig kapható, s ezzel meg nyugtatható, ha éppen rossz kedvében van. Nagyon szereti az állatokat (Kokó kutyust és Dió cicát), szeretne velük játszani (néha durván), azok pedig inkább menekülnek előle. 
Itt a Mesefaluban egyelőre nincs kis társa. Robertéknél, ahol Ági időnként vigyáz a kisgyerekre, Révenre, szoktak együtt játszani, s van Hiloban is egy barát házaspár kis gyerekkel. Nagyon várjuk, hogy majd itt is legyen társa, s szeretnénk erre a célra egy kis játszóházat is építeni majd. Egyik tervünk egy családi óvoda kialakítása, ahol tudunk majd gyerekeket fogadni. Az lenne az igazi. Addig pedig, zajlik a hagyományos családi élet. Két hétre volt szükség, hogy Skyia feloldódjon velünk, jövevényekkel, s már nagyban folynak a nagypapa-unoka játékok, bohóckodások. Vannak már saját, kizárólagos mókáink, amelyek csak kettőnk között működnek. A következő lépés, hogy egyedül eljöjjön velünk a közeli játszóterekre, s a szülők felszabaduljanak kicsit végre.
Utolsó kommentek