Nem kis izgalom nélkül írom ezt a bejegyzést, mert elsőre egészen vadnak tűnő ötletem támadt a közösségi épületeken gondolkodva. Korábbi bejegyzésekben bemutattam az hatszög alapú és tetejű közösségi épületek berendezését. Érdemes oda "visszalapozni", hogy mindaz érthetőbb legyen, amit itt mondani fogok (lásd közösségi konyha, fürdő tűzhely). Tetszést arattak. Tovább gondolkodva a nyitott közösségi házakon arra a következtetésre jutottam, hogy az épület semmi másra nem kell ebben az esetben, mint az árnyékolásra, eső elleni védelemre. Csak azért van épületre szükség, mert a nehéz tetőzetet oszlopokon kell tartani. És mi van akkor, ha a tető nem nehéz, hanem könnyű, jól véd az esőtől, naptól, a vizet is összegyűjti, sőt még rugalmas napelemet is lehet rá ragasztani? Akkor nem kell erős tartószerkezet, csak valahogy ezt a könnyű tetőt ki kell tudni feszíteni. Oszlopokra? Minek, hiszen 
erdőben vagyunk és ott vannak a masszív fák, olyan sűrűségben, amilyenre szükség van. És itt van a megoldás, hiszen ez nem más, mint a vitorla tető, árnyékoló (shade sail, vagy tarp tent). Nosza, nézzük csak meg az interneten, hiszen ha nekem eszembe jutott, akkor másnak is minden bizonnyal. Egyszer Amerikában azt mondta nekem valaki: "Ami neked eszedbe juthat, azt Amerikában már meg is csinálták, ezért aztán ne csodálkozz, hogy itt senki semmin nem csodálkozik." Ezt jól megjegyeztem. Akkor lássuk!
Ez már majdnem az a környezet. Oszlopokat nem kell építeni, mert sűrűn vannak a fák, csak megfelelő helyet kell kiválasztani. A vitorlákat megfelelően lehet igazítani a fákhoz, s beállítani alkalmas szögekbe, hogy a vizet összegyűjtsék. Az ereszcsatorna és vízelvezetés persze fogas kérdés, de biztos ki lehet találni valamit megoldásként. Lássunk néhány további példát. A vitorlák megfelelően alakíthatók, szabhatók is. A feszítés és az oszlopok azért sem okoznak gondot, mert a feszítőkötelek olyan hosszuak lehetnek, amire éppen szükség van. 
Egy további példa azt mutatja, hogy a katonák is elgondolkodtak ezen a lehetőségen, s a vitorlaárnyékolókat felhasználják a rugalmas napelemek kifeszítésére is. Lehet, hogy ez a számunkra is a jövő? Korábban beszámoltam már róla, hogy a rugalmas napelem a polgári életben is hozzáférhető már. 
A katonai sátor nem pontosan árnyékoló vitorla, de a napelemek elhelyezése szempontjából ez teljesen mindegy. Mutatok még további megoldásokat, ahol látszik, hogy ezt a "tetőtechnikát" jellemzően - bár nem kizárólag - közösségi terek árnyékolására előszeretettel alkalmazzák. 
Az árnyékoló vitorla rendszer alkalmazása egy egészen új "építkezési" - mondhatni "tércsomagolási" - irányt jelölhet ki. Mert a tetővel kevéssé kell foglalkozni, alatta pedig marad az alap (beton, vagy hajópadló), s a bútorok, ami már nem is annyira építészet, mint asztalos munka és speciális építés, szerelés (pl. kemence, medence), gyerekeknek mászóka, tárolószekrények, asztalok, padok, stb.). A vitorlák sűrűségével, beállításával persze megfelelően meg kell oldani az esővíz irányítását, s így érdekes tetőformákat lehet kialakítani. Mindez az erdőben, a színek alkalmas megválasztásával érdekes "alkotásokat" eredményezhet. Hát, mit mondjak, kell hozzá fantázia. Az biztos, hogy igen jelentős költségmegtakarítással lehet így kialakítani a közösségi terek egy részét, ami nem kis dolog lenne. Még az is felmerült bennem, hogy a közösségi tereket egy ilyen megoldással összefüggő módon lehetne kialakítani, s akkor esőmentesen lehetne közöttük közlekedni. Ezzel az elképzeléssel bizonyos mértékig visszakanyarodtunk ahhoz a ponthoz, ahogyan Andris elkezdte a terület meghódítását. Kifeszített egy esővédő vásznat (tarp) négy fa közé, hogy oda bújjon, ha elered az eső. Vajon, nem lehetne-e ezt az egyszerűséget magasabb szinten, intézményesíteni nálunk, ahogyan ezt, mint látjuk, sokfelé már csinálják? Várom a kritikákat!
Utolsó kommentek