Nehezen hihető, de vannak emberek, akik telket vásárolnak a lávamezőn, utat és házat építenek, s ott élnek. Mondhatjuk, ez aztán az offgrid életmód. Áram csak napelemből, víz az esőből, minden egyebet oda kell szállítani, még a termőföldet is, például ha valaki kiskertet akar létesíteni a köveken. Ilyen területeket meg lehet vásárolni. Hawaii-n nagyon sok van belőle, ára tizede sincs, mint a legolcsóbb erdős telkeknek. Jogos a kérdés, hogy milyen élvezetet találnak az emberek a képeken látható házakban és a körülöttük lévő magánterületeken?
Az első lehetőség az, hogy valakinek olyan kevés pénze van, hogy nem tud megvenni más területet, s mindenképpen a saját „földjén” akar építkezni, lakni. Ez megérthető. A helyhez közelítve, a már 15 éve (akkor volt itt utoljára lávafolyam, s ekkor szilárdult meg ez a lávamező) kialakult erdős részen meghúzódnak emberek sátrakban, összetákolt viskókban, az itteni homeless-ek, mert ilyenek is vannak Hawaii-n.
Vannak azonban szemmel láthatóan módosabb, itt-ott még luxusnak is nevezhető házak is a lávarengetegben. Vajon miért? Persze lehet, hogy valaki ebben lát szépséget, különösen, ha ablakából, teraszáról még az óceánban is gyönyörködhet, mert ilyen helyek is vannak szép számban. A kopár tájat is láthatja valaki szépnek, ízlés dolga.
Lehet azonban más ok is. Az itt élők egy része abból él, hogy lávatúrákat szervez és vezet olyan helyekre, ahová a hivatalos turista utak nem visznek el, mert túl veszélyes. Az itt élők jól kiismerve a még izzó lávafolyam természetét, a tüdőre ártalmas gázok kiáramlásának veszélyét, a már megszilárdult láva utakat, vállalnak kiscsoportos – 4-5 fő – magántúrákat, amelyek sokkal érdekesebbek és olcsóbbak (fejenként 25 USD), mint a cégek által szervezettek. Az élmény az, hogy szinte az ember lába alatt folyik kanyarogva az izzó láva, bottal bele lehet piszkálni, s meg lehet látni, figyelni a kő „megfagyásának” minden állapotát.
S, végül van olyan lakója is a lávamezőnek, aki arra spekulál, hogy egy esetleges újabb vulkánkitörést követő lávafolyam – amely elől el lehet menekülni, mert lassan halad – majd elviszi a házát. Ilyen esetben a biztosító szép összeget fizet a károsultaknak. Az így „befektetett” összeg akár ötszörösét is, amivel már jobb helyen, jobb házat vehet a „szerencsétlenül járt” lávakő-lakó. A lehetőség korántsem légből kapott, konkrét esetet meséltek nekünk, amikor a 20-25 ezres elsodort házért 100.000-et fizetett a biztosító. Persze, a lávafolyam esélye nem nagy, illetve meghatározott valószínűséggel prognosztizálható, ami a kalkuláció része.
Utolsó kommentek