Kinek, kivel és hogyan hozunk létre egy új, offgrid közösséget? Kezdjük az utóbbival, a hálózaton kívülre törekvéssel. Választás előtt áll a világ, s benne minden ember. Meddig értelmes, szabad, (idővel) lehet az egyre kevésbé fenntartható hálózatokat, amelyek nincsenek tekintettel az emberek legtermészetesebb – a szűkebb-tágabb társas együttlét szükségleltére – feleslegessé teszik, kiiktatják, nem ritkán ellehetetlenítik azt. A mi új közösségünk az elvi választási lehetőséget valóssá teszi tagjai számára. Nap, mint nap meg akarjuk élni, mit jelent fenntartani életformánkat saját magunk és a tágabb közösség, társadalom, az egész világ számára. Meg akarjuk élni, kinek mit jelent előállítani és elfogyasztani egy pohár hideg, vagy egy kád meleg vizet, megsütni a kenyeret, felkapcsolni a villanyt, és így tovább. Nem akarunk többet elvenni a világtól, másoktól, mint amennyit mi adni tudunk. Meg akarunk győződni róla, vajon lehet-e így élni, ha igen, vajon ez az élet lehet-e elég tartalmas, hogy emberek így éljék le egész életüket.
Társakat, tagokat tudatosan, célirányosan választunk a közösségbe. Olyanokat, akik számára ez az életmód fontos cél, nagyra becsülik a társas életet és annak legjobb értékeit (humanitás, szolidaritás, tolerancia, tisztesség, stb.), elfogadják a közösség normáit, akiket – próbaidő keretében – kellően megismerünk, befogadunk, s akikért a már bent lévők kezességet vállalnak. Közösségünkben lehetnek állandó lakók (nem sok, 15-20 fő talán, ezt ma még nem tudjuk, s nem akarjuk meghatározni pontosan), vagy az idejüket többé-kevésbé rendszeresen, részben velünk töltő tagok, akiknek a Mesefalu az egyik otthonuk. És lehetnek vendégeink, akik egyszeri, rövidebb-hosszabb időt töltenek velünk, beilleszkedve a közösség életébe.
Az utóbbi „vendégeskedés” fontos eleme kell, legyen a Mesefalu fenntartásának. Egyfajta állandó kapcsolat a külvilággal, amivel a közösségünk hozzá tud járulni a világ folyásához. Jöhetnek Hawaii-ra, hozzánk pihenni, és közösségünket, Mesefalunkat építeni, munkával fenntartani, fejleszteni, offgrid életmódot, nyelvet és sokféle szakmát és készséget (házépítés, főzés-sütés, gazdálkodás, gyermeknevelés, közösségi élet, stb.) tanulni, gyakorolni, akár a pihenés mellett. De el is lehet kicsit elmenekülni a város, a világ zajától, közelebb kerülni a természethez (erdő, hegyek, trópus, vulkán, óceán), „megállni” egy kis időre, elgondolkodni az életről, önmagunkról.
Minden korosztálynak helye van a közösségünkben. A kisgyerekeket játékház, játszótér és a természet fogadja, a fiatalok számára izgalmas lehet a dzsungel meghódítása, a természet számos kihívása, a fiatal felnőttek életmódjuk megtervezéséhez kaphatnak útravalót, a középkorúak számára az örömteljes munka és a pihenés összekapcsolása lehet csábító, az idősebbek pedig a természetben való pihentető „feloldódás” mellett az elszigetelődés helyett a közösség hasznos tagjaként a társas együttélés örömét is élvezhetik a lehető legegészségesebb körülmények között.
Vajon, megvalósíthatatlan álom egy minderre alkalmas hely és közösség? Egyáltalán nem az, amit számos sikeres példa bizonyít. A világon több ezer, közöttük Hawaii-n, s csak a Big Island-en közel 40 részben, vagy akár teljesen hasonló célú közösség működik. Sokaknak sikerült, nekünk is sikerülhet. A terület adott, s elég nagy, víz van elegendő, a nap süt, a saját áram csak a napelemek számának kérdése, de tűzifának is bővében vagyunk. A további pedig az embereken, rajtunk múlik. Ha bármilyen értéket elő tudunk állítani a környezet számára, akkor a közösségnek bevétele is lesz. Akkor pedig, meg kell próbálni! Ezúttal nemcsak megálmodjuk, elmondjuk, de életre keltjük és meg is éljük a mesét.
Utolsó kommentek