Este, 6 óra után, amikor besötétedik, csodálatos dolog a langyos időben körülülni a tábortüzet, csodálni a mesés színpadi díszlethez hasonlítható erdei árnyakat, s kellemes a társakkal beszélgetni a tücskök, madarak, békák és gekkók kórusának háttérzenéjében. Ha még eközben rotyog is valami a kondérban, akkor ezek az órák a Hawai offgrid élet legjobb élményeinek egyike, sosem megunható. Ilyenkor megáll az idő. Gyakran élünk is a lehetőséggel, s Andisékkal ezzel a telepi közösség központjává váltunk, minden héten, időszakonként akár naponta is ott vagyunk, s jönnek a vendégek – tányérjaikkal – a telepről, a szomszédból, ismerősök messzebb vidékről is. Barátaink száma egyre gyarapodik (az egyik tábortüzes összejövetel aklamával a lakás gyermek játszóházzá alakult).
Robert offgrid "iskolája" tanulságokkal
2010.11.22. 21:05 gasparmatyas
A Robert tanyán Andrisék által – részben velünk – eltöltött közel másfél hónap számos, értékes tanulsággal szolgált a mi programunk számára. Ilyen például az irányítás és döntéshozatal kérdése, hogy a szakmámnál kezdjem. Itt Robert mindenki főnöke, felesége Irina a Robert főnöke (néha pedig kisgyermekük a „mindenható”, mert amikor alszik, akkor az életnek meg kell állnia, el kell csendesednie a telepen). A dolgok alakítása, haladása, a problémák megoldása lényegében tehát Roberten egyedül múlik, aki egy kiszámíthatatlan hangulatú, ezermesterbe oltott művész és sportember. Mindent gyorsan akar csinálni, de nagyon sok „projektje” van egyszerre. Kapkod, szétesett, szinte lehetetlen hozzá igazodni, s mégis tőle függ minden. Elhagyott, fűvel benőtt autók, fűnyíró traktorok egyéb járművek sora vár szerelésre, ezer dolgot (pl. a szelektíven összegyűjtött szemetet) kellene elszállítani, gépeket kellene összerakni, szerszámot és anyagot rendszerezni, házakat építeni, ezt-azt ide vagy oda szállítani, partnerekkel tárgyalni, ügyeket intézni, szinte folyamatosan a kisgyerekkel is foglalkozni (mert Irina most tanít és minél többet „házon kívül” akar dolgozni), embereket és munkákat irányítani. Közben rendszeresen eljár zenélni, s szeretne minél többet sportolni (szörfözni).
Mindezek mellett Robertnek nincs terve arra, hogy mi a fontos, mikor mit kellene tenni, hogyan kapcsolódnak a dolgok egymáshoz. A pénze gyakorlatilag már olyan kevés, hogy mindent magának kell megoldani (nemigen vásárolhat szolgáltatást, de elvileg szinte mindent meg is tudna csinálni, megvannak a gépei, szerszámai a buldózertől a szállítóeszközökön át a fa- és vasipari eszközökig). Irányítania kellene arra koncentrálva, hogy a pénzt, megtakarítást hozó dolgok mielőbb elkészüljenek. Közben – a tervezés elmaradása miatt – rendre kifogy a víz, leáll a generátor, megszűnik az áramszolgáltatás, nincsenek karbantartva (elromlanak) a napelemek, akkumulátorok, szűkös az internetsebesség (ez már megoldódott a szolgáltató által), mert nem készültek kapacitásszámítások a felhasználó közösség kibővíthetőségét illetően.
Ilyen irányítás, szervezés mellett tehát nem lehet offgrid programot végrehajtani. Átfogó tervre – a telep hosszú távú elrendezése nagyon fontos. Robertnél az egyik alapprobléma az, hogy épületei (háza, a műhely célú hangár, a belőle leválasztott lakás, a vendégház, stb.), közvetlen egymás mellett van, a funkciók egymást zavarják, ezért Reaven (a kislánya) az „isten”, amikor alszik, mert minden zajra felébred. A terület nem volt előre megtervezve (persze, hogy a kecskék lelegelik az ültetett fákat, amelyeket benőtt a fű, s mindenki elfelejtette, hogy hol voltak), ötletszerűen vannak kijelölve az újabb funkciók (egy konténert a tervezett és értékes termőtalajjal feltöltött területre raktak le, mert az érkezéskor az volt az egyetlen előkészített sík terület).
„Időzített bombák” sokasága van ebben a rendszerben, bármelyik pillanatban „aknára lehet lépni”. Ebből – Robert temperamentuma, Irina megfellebbezhetetlen figyelmeztetései mellett különösen – rendszeresen súrlódások alakulnak ki Robert és a közösség neki „alárendelt” tagjai között. Nem az okokat igyekszik orvosolni, a hibákat korrigálni (először is beismerni), hanem szinte lehetetlen kompenzációs, alkalmazkodási „megoldásokat” javasol, kényszerít ki (pl. kisebb fény, kevesebb fürdés, internet, stb.) az offgrid életre hivatkozással, ami persze egy határig rendben van. Csak hát, hol ez a határ, a még komfortos élet és biztonságos, komfortos offgrid élet között? Ez többnyire az ismétlődő és az adott körülmények között megoldhatatlan viták tárgya.
Úgy tűnik mindebből, hogy Roberttel nem fog menni a dolog. Itt sajátos emberi és rendszer problémák vannak. Robert az álmát így nem tudja megvalósítani és társai nem tudnak vele azonosulni. Williams és Patrisha, akik területének felét megvették, egyre inkább elszakadnak tőle, fokozatosan saját erőforrásokra támaszkodnak (saját bevezető út, áram, artézi kút, kiskert). Jól terveznek, megfontoltan haladnak, a prioritásoknak megfelelően teszik meg a szükséges lépéseket, rendkívül kiegyensúlyozottak, sosem idegeskednek, anyagi forrásaik elegendőek, nincsenek kényszerhelyzetben. Ha Robert valamiben komolyan megszorul, kisegítik (pl. a víztartály teljes feltöltésével, amikor az kifogyott, mert kicsi a vízgyűjtő tetőterület, s az újabb eltervezett csatornázás elhúzódott érthetetlen módon). Andrisék kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nem szűkölködnek, erről szó sincs, vidáman, lakonikus bölcsességgel élik meg a helyzetet, Skyia-nak, Andrisék mos 8 hónapos kislányának. arany élete van, de már tudják, hogy ez a hely sem az, ahol hosszú távra be tudnak rendezkedni. Viszont, nagyon kényelmes a munka szempontjából, amely a majdani elköltözés után is adottság, lehetőség lesz számukra. Aggodalomra tehát egyáltalán nincs ok, sőt rendkívül értékes tapasztalatokkal szolgál a számunkra a Robert-féle offgrid iskola.
1 komment
Címkék: közösség dilemma robert költözködés offgrid
A bejegyzés trackback címe:
https://offgrid.blog.hu/api/trackback/id/tr402466543
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
NCila 2010.11.23. 01:38:09
A műsorban Pataki Ferenc szociálpszichológussal beszélget Juszt L.:
atv.hu/musoroldal/maganbeszelgetes.html
(Ez a november 13-ikán elhangzott második rész, kb. 25 perc) Ennek tükrében elgondolkoztató az offgrid élet kifutási esélye, különösen figyelemreméltó a kibucokra vonatkozó tapasztalat.
Üdvözölnek a londoniak!
atv.hu/musoroldal/maganbeszelgetes.html
(Ez a november 13-ikán elhangzott második rész, kb. 25 perc) Ennek tükrében elgondolkoztató az offgrid élet kifutási esélye, különösen figyelemreméltó a kibucokra vonatkozó tapasztalat.
Üdvözölnek a londoniak!
Utolsó kommentek