Rendre ezt kérdezik tőlünk: Szép ez az offgrid dolog, de mi hajt el benneteket, mi késztet az elmenetelre, változásra, mikor minden rendben van veletek és körülöttetek? Igen, így van, nem kell menekülnünk semmi elől sem. A kérdés nem megkerülhető, magunknak is szembe kell nézni vele, mert akárhogyan is nézzük, a döntés mérlegelés, ahol mindkét serpenyőben vannak súlyok. Akkor, lássuk, az itteni helyzetünk egyes elemei kifejezetten marasztalóak, mások pedig változásra késztetnek:
- Nyugodt, kellemes körülmények között élünk Budapesthez közeli, kis vidéki kertes házunkban, jó szomszédokkal, ahonnan napi kapcsolatot tudunk tartani távol élő gyerekeinkkel, rokonainkkal barátainkkal, s eseményszámba megy, ünnepi alkalom ha meglátogatnak.
- Valamivel az átlag feletti nyugdíj, s az időszakos szaktanácsadási tevékenység elegendő forrást biztosít egy normális életvitelhez, amelyet - egészségesek lévén - ki is tudunk használni, tartalmasan tudunk eltölteni.
- Életem szakmai céljának - a helyi társadalmi, gazdasági viszonyok fejlesztése a közigazgatáson, közösségfejlesztésen, az információs társadalom kiszélesítésén keresztül - vannak személyes eredményei, társadalmi méretűek azonban kevéssé.
- Nem sikerült (a teleház mozgalom kivétel) iskolát teremtenem, olyan alkotó közösséget, amely továbbviszi, tökéletesíti mindazt, amit elértem, létrehoztam, mind a mai napig - néhány elkötelezett "útitársam" ellenére - magányosnak érzem magamat szakmai életprogramom megvalósításában.
- További munkám, az adott körülmények között, ahogyan eddig is, csak újabb és újabb szakmai és politikai harcok árán haladhatna tovább, amihez az energiám, kedvem és időm csökken, egyre kevésbé gondolom, hogy továbbra is személyes ügyemként kellene szakmai céljaimat képviselnem.
- Ma már jól látom, hogy a kezdetektől fogva, folyamatosan "előreszaladtam" törekvéseimben, javasolt megoldásaimban, s csak a legelszántabbak mertek hozzám csatlakozni, komoly szakmai kockázatokat vállalva. Azt hiszem, hogy most pár évre - hátrahagyva munkásságom eredményeit - háttérbe kell vonulnom.
- "Ki kell szállni a játékból" egy időre, el kell gondolkodni magamról, utamról, vélt és valós eredményeimről, s arról, van-e még dolgom mások számára, ha igen mi az pontosan. Eddig alig volt időm arra, hogy megértsem és megfogalmazzam önmagamat.
Nos, ebben a helyzetben, a fenntartható offgrid élet megvalósításának kísérlete, olyan - a mostaniaktól teljes mértékben eltérő - körülményeket teremt, amelyek között teljesen tiszta lappal és világos fejjel, minden eddigi befolyástól mentesen lehet gondolkodni. Úgy, hogy van visszaút. Van tehát tétje a változásnak, izgalmas időknek, nem tipikus nyugdíjas éveknek, nézünk elébe.
A kép forrása: Dr. Elkán Károly o. alezredes, Dilemma, merre van előre? Afganisztán, 2006. http://www.hm.gov.hu/miniszterium/fotopalyazat_2007_mj
Utolsó kommentek