A második ház energiaellátásában tovább kellett lépni. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a napelemek és az akkumulátorok száma és az általuk nyerhető áramteljesítmény (110 V és megfelelő áramerősség) folyamatosan a határon mozog. Az energiatakarékos hűtőgép és a vízszivattyú (ami a víznyomást biztosítja) a nagyobb fogyasztók, amelyek időnként erősebb áramot (amper) kérnek, ezért a kontroller (ami vigyáz az akkumulátorok túltöltésének és leszívásának elkerülésére) túl gyakran jelzett, amikor nem volt elég erős és tartós napsütés. A megoldás további napelemek beállítása és felvitele a tetőre (ez már rég esedékes volt, lásd a képen) és az akkumulátorok számának megkettőzése. Az energiaellátás most kiegyensúlyozott, generátoros rásegítésre már nincs szükség. Andris az első házon is végzett energiafejlesztést, áttértek a 24 V-os rendszerre (a második ház 12 V-os rendszerben működik, ezt alakítja az inverter át 110 V-os árammá).
A második házon a konyhát is továbbfejlesztettük az eredeti terv szerint, amire az előző látogatás alkalmával már nem maradt idő. Megcsináltuk a másik konyhafal kazettás-ablakos részét, így az sokkal világosabb lett, délután besüt a nap, sokkal otthonosabb. Az átalakításban Brigitta is segített, kicsit belekóstolva a Mesefalu munkás hétköznapjaiba. A háton vannak még fejleszteni valók, végleges lépcső és korlát, amely az emeletre vezet, a bejárat előtt egy nagyobb terasz kialakítása, s a legnagyobb feladat a belső s külső festés. Az utóbbi csak akkor végezhető, ha tartósan jó az idő, süt a nap. Ez inkább nyáron lehetséges. Most tél van itt, ami nem hőmérsékleti különbséget jelent (vagy csak minimálisat), hanem több csapadékot. Véglegezni kell még a világítást is a használat tapasztalatai alapján. Folyamatosan optimalizáljuk, hová milyen fényre, konnektorokra van szükség, miután az áramellátás teljesen megoldott.
S végül, folyamatos munkát jelent a parkosítás. Ez a kúszópáfrányok lehúzását jelenti a fákról, valamint aprítását benzines fűkaszával és a zúzalék szétterítését. Így a fák szebb koronát tudjanak növeszteni és a komposztálódó talajon jobban nő a fű, magától terjed mindenütt, ahol a komposztálódó elszáradt páfrány "szőnyeg" kialakul.Így alakulnak ki a füves tisztások és ösvények. Ezután jöhetnek a kecskék, amelyek boldogan szabadulnak rá a rendkívül gyorsan növő fűre és tisztességesen lenyírják azt. Mindig máshová kötjük ki őket hosszú zsinóron, s így egészen nagy területeket tudnak egy-egy nap alatt "karbantartani". Mára már egészen nagy füves területeink, tisztásaink és utaink vannak. a kecskéknek bőven akad munkájuk és ennivalójuk. Reggel már korán mekegni kezdenek, jelezve, hogy indulnának legelészni. Estefelé pedig azt, hogy indulnának haza, kis karámjukba megpihenni, éjszakára elvonulni.
Utolsó kommentek