A tengerszint felett 620 m-re lévő Maruia Springs 50-55 C fokos, percenként 240 l vízhozamú termál forrásra építve, amelyet már 100 éve ismernek és használnak, 20 éve működik ez a fürdő és szálloda komplexum, 19 szobája van, az árak eltérőek aszerint, hová néznek az ablakok (kertre, hegyekre). Másban lényegében megegyeznek. A közepes amerikai szállodák színvonalát kínálják. TV azonban nincs (nem is kell), mert itt a hegyek között nincs vételi lehetőség, a mobil telefonok sem működnek, internet és wifi ugyan van, de lassú. Minden más tökéletesen rendben van: fűtés (ami itt ritka), elektromos ágymelegítő, hűtőgép, vízforraló, tea és kávé főzéshez minden ami kell nagy választékban, fürdőszoba, meleg víz, hajszárító, nagy törülközők a fürdőhöz. 
Megérkezésünkkor egy kedves japán fiatalember fogadott, szépen beszélt angolul (nem új-zélandi „tájszólással”) nagyon részletes információval szolgált és segített kiválasztani számunkra a legmegfelelőbb (minőségben, szolgáltatásban, árban) megoldást. Ebben szállás, 24 órás közös fürdőhasználat, privát fürdők használata (több kis fürdőház, ahol csak magunk lehetünk, bár időnként úgy érezzük, hogy az egész fürdőben csak magunk vagyunk, japán fürdőház, ahol a férfiak és nők külön fürdenek és a fürdőruha használat opcionális). A szobát csak 14.30-kor foglalhattuk el, egy órával előbb érkeztünk, irány a fürdő. 
Három meleg és egy hideg medencéből áll a közös fürdő. A kénes gyógyvíz 41 C fokos. Ha sok eső esik, akkor akár 10 fokkal kevesebb is lehet. Ez a mostani vízhő azonban nagyon magas, meg kell találni azt a helyet a medencében – a befolyástól távolabb – ahol huzamosabb ideig kibírható. A medencék szélén sajátos „kőbölcsőkben” lehet üldögélni, feküdni, így kb. 20-25 percig lehet bírni ezt a vizet egyhuzamban. Ha kiülünk, járunk egy percet, lehűlünk kicsit, lehet folytatni tovább. De 40 percnél többet egy-egy alkalommal nem tudtunk a vízben eltölteni szünetekkel sem. 2-3 óránként lehet ezt ismételni, akár éjjel is. Az esti fürdés különösen kellemes. A víz felszíne hamarabb lehűl, tovább lehet benne maradni. A forró vízet felhasználják a kútvíz melegítésére is, amit a zuhanyozókban használnak. S a közeli vízesésből miniturbinával állítják elő a szükséges 160 kw elektromos energiát. 
A hely teljesen offgrid, saját természetbarát emésztőrendszerük van.
A hely teljesen offgrid, saját természetbarát emésztőrendszerük van.A fürdőben van masszázsszolgáltatás is, meglehetősen drága, nem vettük igénybe. Árulnak mindenféle japán holmit (kimonó, papucs, ruhanemű, dísztárgyak, stb.), s többek között egy szemet gyönyörködtető 1926-os Ford T-modellt is, 27.000 uj-zélandi dollárért már el is vihető. Többszöri fürdés és kis erdei séta után az étteremben nagyon finom vacsorát szolgáltak fel, japán, európai és új-zélandi ételek közül lehetett választani. A kiszolgálás rendkívül udvarias volt, itt az egész személyzet mosolyog és készséges. Az étteremben egy automatikus, digitális klavikord szolgáltatta a zenét. A fehér zongora magától (digitális vezérléssel) játszotta le a kellemes zongoradarabokat. Megtudtuk, hogy ez már 1982 óta létező ötvözete a digitális és a hagyományos hangszernek. (A képen látható, amint a billentyűk maguktól lenyomódnak.)
Vacsora után még egy esti fürdő következett. Majd megírtam a két utolsó bejegyzést. Egyelőre nem tudjuk, hogyan folytatjuk holnap az utunkat. Reggel döntjük el. Továbbmehetünk Hanmerbe, vagy – megunva a forró fürdőt – más utakon (északnak, vagy délnek kerülve) visszafelé indulhatunk, útközben feltérképezve a szóba jöhető látnivalókat. Végül is, csak azt nézhetjük meg, ami az utunkba esik. Az útikönyveket előzetesen böngészve nem várunk sokat, mert amit itt a legérdekesebbnek tartanai (bányamúzeumok), az bennünket nem vonz különösen. Annál inkább nem tudunk betelni a csodálatos, érintetlen természettel. Meglátjuk, a reggeli ébredéssel folytatom majd az úti beszámolót. 
Utolsó kommentek