Lehet-e élni hálózaton kívül? A Mesefalu naplója

Egy család kipróbálja, hogyan lehet élni hálózaton kívül, egy kisközösségben, harmóniában a természettel és az emberekkel.

Miről szól ez a napló?

Egy magyar nagycsalád kipróbálja Hawaii Nagy Szigetén, egy esőerdőben, az általuk létrehozott Mesefaluban, hogyan lehet fenntartható módon élni hálózaton kívül, egy új kisközösségben, harmóniában a természettel és az emberekkel, rokonokkal és jóbarátokkal. A csatlakozás lehetőségéről a "bekapcsolódás" cimke bejegyzései szólnak.

Mesefalu közösség a Facebook-on

A Facebook-on levelezhetnek, találkozhatnak és véleményt cserélhetnek a Mesefalu program érdeklődői, követői. Keresd a Mesefalu közönségét a Facebook-on: Mesefalu Hawaii Nagy Sziget néven.

Kik írják a Naplót?

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

"abundant life" (1) 100 (1) 200 (1) 300 (1) 3d modell (3) 400 (1) 500 (1) aggtelek (1) ági (6) akatsuka (3) albánia (1) állatok (17) alpakka (1) Al Ghaui Hesna (3) amerikai magyar hírújság (2) amish (1) andris (11) Annus néni (1) áramellátás (2) arany jános (8) arcjáték (1) argonne (1) árnyékolás (1) Átadópont (1) ataisz (1) atomkatasztrófa (1) Auroville (1) autóroncsok (1) avokado (1) a mesefalu fantomja (3) Bábel (3) baják imre (1) bakos gáspár (1) balázsi kata (1) baleset (3) Ballai Brigitta (1) banán (3) Bárányok (2) barlang (6) barlangház (2) bátai réka (1) beatles (1) bekapcsolódás (12) békésy györgy (1) benszülött kultúra (1) bevásárló közösség (1) biegelbauer pál (1) bilingual (1) biogazdálkodás (12) black and white night (1) bognár attila (1) Böjte Csaba (1) bokréta ünnep (3) boldogság (1) bolldogságfalva (1) botanikus kert (1) Bringások (1) buckaház (1) budafok tétény (1) Budaörs (1) buldózerezés (3) bűnözés (1) bútor (1) búvárkodás (1) carla es dave (1) chili paprika (1) christchurch (1) címerállat (1) Címkék (2) coqui frog (1) costa rica (1) Csákberény (2) család (1) családi élet (2) családi közösség (1) csalás (1) csereotthon (1) csernai árpi hegedűs anita (1) csillagászat (1) csilla és zoli (1) Csongor és Kati (1) cunami (2) Damanhur (2) dancing rabbit (1) daron (2) darwin (1) delfin (3) dénes (1) dilemma (14) diverzitás (1) doktorhal (1) dokumentumfilm (1) dombház (3) donella h meadows (1) dr. csiszár katalin (1) drótkötél pálya (1) dzsungel (3) edit (1) Edward O. Wilson (1) einstein (1) ekönyv (2) elektromos hálózat (2) elmélet (2) élőház (1) első ház (40) energia (22) energy star (1) ennivaló (2) építési vállalkozás (1) építkezés (43) érdi natúr kosár (2) erdőkert (3) erdőtűz (1) eric chaisson (1) értéktérkép (3) esélyegyenlőség (1) esőerdő (2) e képviselő (1) facebook (2) facebuli (1) fakivágás (2) falukutatás (1) farley (1) farmers market (2) fegyvertartás (1) fehérvári 7 nap (1) fehér őzek (1) fejér megyei hírlap (1) fellegi ádám (2) fellegi balázs (1) fenntarthatóság (3) fenntartható fejlődés (1) ferenc ferdinánd (1) ferenc józsef (1) fern forest (4) finca bellavista (2) Flipboard (1) fogyás (1) földház (3) földrengés (1) föld napja (1) függőágy (2) függőkert (1) fukushima (2) fürdő (1) fűtés (3) gábor (1) gaia (2) gandhi (1) Gáspár Judit (1) gazdálkodás (21) gazdapiac (4) generátor (1) gentle annie (1) gödel (1) google earth (1) google sketchup (1) gps (1) Greguss Mariann (1) guava (1) gumiabroncs (1) gyerek (6) gyógynövény (1) gyökerek (1) gyore laszlo (3) gyümölcs (4) hajléktalanság (1) Hajtmanszki Zoltán (1) hal (1) hamufelhő (1) hamvas gábor (1) hanmer (3) hapu (1) harmadik ház (1) háromszarvú kaméleon (2) hawaii (15) hawaii rendőrség (1) Hawking (1) házak (49) hazaszeretet (1) ház berendezés (1) Heisenberg (1) helikopter (1) hétköznapok (1) hilo (3) Hilton (1) hobbitfalu (1) hőgenerátor (1) hőgyűjtés (1) holdjáró (1) holdünnep (1) hőmérséklet (1) home depot (1) honokaa (1) honolulu (1) hot pond (2) hulahoop (1) hulladék hasznosítás (1) hullámok (1) időjárás adatok (1) imagine (1) inci grunfeld (2) index (1) indulás (1) irén (1) Irene Grunfeld (1) irina (1) izuska (1) i site (3) jajczay józsef (1) joe kékedi (1) joga (1) john s. rabi (1) jorge (1) Jóságközösség (1) joseph kekedi (12) jótékonyság (1) jurta (1) kalapana (1) kálmán ági ákos (1) kályha (1) kapu (1) karamea (1) kártya (1) kasuba éva (2) katalin e. csikos gould (1) Katona Betti (1) kaukázus (1) Kazumura (1) kecske (16) Kék Zóna (1) kemence (2) kérdések válaszok (1) kerekes hólapát (1) kerítés (1) kétnyelvű (1) kft (1) Kijev (1) kilátó (2) kiwi (1) Klinger Laci (1) kokó (3) kókusz (1) költözködés (20) kommunikáció (8) komposztálás (1) komposztáló kas (1) kona (1) könyvtár (1) környezet (5) kossuth rádió (1) Kovacs Győző (1) közélet (1) közigazgatás (2) közlekedés (1) közösség (25) közösségek elérése (12) közösségi fürdő (4) közösségi konyha (2) közösségi terek (2) kultúra (10) kurtistown (1) kutyák (2) kvantumfizika (1) laczi gabriella (2) lakáskoncert (1) lana (1) lanai (1) látogatottság (1) laura (3) láva (7) lávatúra (1) láva barlang (4) láva fa (1) lava tree national park (2) légifényképezés (1) lenti anita (1) logó (1) lombház (2) lovaglás (1) lovak (1) lovelock (1) macesz (1) macska (2) madarak (1) magaságyás (4) magyarok (25) magyarország (3) magyar narancs (1) magyar szalmaépítők egyesülete (1) maori (1) marcin jakubowski (1) mari (8) marika néni (1) Mars falu (1) márton anikó (3) második ház (59) mászóvas (1) máté (2) mauna kea (1) max goldberger (2) megélhetés (18) méhek (1) mesefalu (47) mesefalu tallér (2) meseovi (9) mesterséges közösség (24) mezőgazdaság (5) michael pritchard (1) misi a terepjáró (1) moa (1) moholy nagy művészeti egyetem (2) Moonbots 2012 (1) mosóbringa (1) mosógém (1) mountain view (1) multipedál (1) munka (4) művészet (2) naalehu (1) nádház (1) nagykovácsi (1) nagyonviki (1) nálcsik (1) napelem (2) napfólia (1) napkollektor (2) naporelló (2) napszék (1) naptűzhely (2) napzsák (1) Natúrkosár (2) negyven felettiek (1) nehézségek (1) new york (1) Noa Matthew (1) nondualizmus (2) nyitott ház (1) nyitott otthon (1) nyugdíjasok (1) Obama (1) óceán (2) offfgrid turizmus (11) offgrid (28) offgrid itmentor (1) offgrid talalmanyok (9) ohia (1) oktatás (3) Ópályi Teleház (1) open source ecology (1) opera (1) orchidea (3) Orisek Gábor (1) oroszország (1) őshaza (1) ősnyelv (1) OzoneNetwork (1) páfrány (2) páfrányok (2) paganizmus (1) pahoa (3) paradicsom (1) parkosítás (1) párnakanapé (1) pázmánd (21) Pázmándi Mesefalu Közösség Egyesület (3) pázmánd mesefalu (38) pedálgenerátor (1) permakultúra (2) pertoglyph (1) péteri gábor (1) pillekő (2) pionírok (2) Piroskáék (1) politika (8) preferansz (1) Puli Space (3) rácz tímea (1) rain új beatles (1) raklap (1) raklapház (1) raklap bútor (1) rashani (1) rashani retreat (2) reefton (1) repülés (1) retreat (2) robert (6) robinette (2) rocket stove (2) romeroék (8) róza hagen (1) ruzsinszkiék (3) sadler józsef (1) sajtóvisszhang (5) sally shop (1) salvation army (1) sámánizmus (2) san francisco (2) sátor (4) schwarzkopf györgy (1) shawn (2) skyia (6) Sófalvi Tamás (1) sport (2) strandok (5) Strandok (1) suki andrás (1) szállítás (1) szalmaépítők egyesülete (1) szalmaház (1) szarka piroska (2) szegedi júlia (1) Szekeres Csaba (5) szellemi háttér (7) szemétsziget (1) szennyvízelvezetés (3) szeretet (1) sziklaház (1) szivárvány (1) szívességbank (5) szolgáltatás (5) szomszédok (2) szomszédság (1) szövetség az emberiségért mozgalom (1) szülés (1) szuromiék (2) takács ferenc fecó (1) talk fusion (1) társadalmi tőke (1) társadalmi vállalkozás (1) társadalom (1) tasmán tenger (1) távmunka (4) tehén (3) teknősbéka (1) teleház (1) telekocsi (1) telkek (8) tengerpartok (2) terasz (1) tércsomagolás (2) térkép (4) termálstrand (4) termelés (10) területkialakítás (18) tibi bácsi (1) timúr (2) tolerancia (1) történelem (1) Toth Timea (1) transindex (1) tudatos lét (4) turmixbringa (1) tüzesfürdő (1) tűzhely (3) üdvhadsereg (1) új zéland (19) Ukrajna (1) utazás (14) útépítés (12) üvegház (1) vaddisznó (2) vadonterápia (1) választott közösség (1) vályog (1) Varga Béla (1) varga csaba (1) velvet (1) vendégek (7) vera (2) Vértes János (1) videó (7) videókommunikáció (2) vietorisz tamás (3) világfa (2) világkrízis (1) világvége (1) virág (1) Virtuális Mesefalu (2) Virtual Planet (1) vitorlatető (1) vízellátás (16) vlagyimir megre (1) volcano (4) Volcano National Park (1) volgai hajóvontatók (1) vulkán (6) vulkángrill (1) waikoloa (1) waimea (1) wc (1) westport (2) william (6) work trade (4) zipline (1) zöldlélek (1) zoltán (1) Címkefelhő

A Mesefalu képei

Utolsó kommentek

Tudnék-e itt élni? Elmélkedés félidőben.

2010.10.25. 07:24 gasparmatyas

Másfél hónapja vagyunk Hawaii-n, s ugyanennyi idő van előttünk. Érdemes elgondolkodni a kérdésen, vajon elképzelhető-e magam és Marika számára, hogy itt éljünk, minden körülményt mérlegelve? Előre kell bocsátanom, hogy amikor belekezdek ebbe a gondolatmenetbe, egyáltalán nem látom előre, hogy mi lesz a válasz még akkor sem, ha néha úgy tűnhet, mintha a mérleg elbillenne valamerre. Egyelőre csak a saját meglátásaimat sorra véve, feldobok egyes témákat, amelyek befolyásolhatják a döntést, s meglátjuk mi sül ki a végén. Minden bizonnyal ezt a bejegyzést nem „egy szuszra” írom majd, azt hiszem, többször fogok erre a kérdésre és ehhez a bejegyzéshez visszatérni. Egyelőre nem mérlegelem alaposabban az egyes témák egymáshoz viszonyított súlyát. Az biztos azonban, hogy azok korántsem azonosak, s említésük rendje sem mutat valamiféle fontossági sorrendet, csak ahogy eszembe jutnak.

Éghajlat – A kérdés az, hogy a stabil 20-30 fok közötti hőmérséklet, az átlag 25, a folyamatos napsütés „nyári záporokkal” megszakítva, hogyan állítható szembe a klasszikus négy évszakkal. Azt hiszem, hogy az embernek nincs olyan szükséglete, hogy rendszeresen átélje mind a négy évszakot, azok extrémitásait (pl. szél-, és hóvihar, nagy hideg, jeges eső, forró nyár, stb.). E tekintetben azt, hiszem, ezzel a vidékkel kevés másik vetekedhet. S, természetesen mindennel, ami ezzel jár (pl. fűtés, öltözködés).
Természet – Ez már egy kicsit fogasabb kérdés, mert a természeti környezet (hegyek, völgyek, folyók és tavak, növények, állatok) sokkal erőteljesebb kulturális tényező, mint az éghajlat. A természeti környezethez jobban tudunk ragaszkodni, hiszen azt sokkal teljesebben használjuk, életünk, gondolkodásunk értékes részévé válik. A Hawaii-i természet teljesen más. Meghatározója az óceán és a trópusi, valamint a sziget jelleg. E tekintetben az embert eleinte eltölti az idegenség érzése („ez nem az én világom”), de nagyon kevés dolgot tudnék említeni az általam eddig megszokott természeti környezetből, ami itt ne lenne pótolható, vagy amihez nagyon ragaszkodnék. A mai emberek nagy része, köztük én is, elszakadva él a természettől, ezért ragaszkodása, kulturális kötődése hozzá gyengébb. Sokunkban van ugyanakkor egy vágy „visszatérni”, közelebb kerülni a természethez, de ez nem feltétlenül az, ahol az ember él. Hawaiin minden lehetséges természeti képződmény megtalálható, olyan is nagyon sok, ami eddig életemből hiányzott (pl. magas hegyek, hófödte hegycsúcs, óceán, vulkánok, esőerdő, dzsungel, sivatag).
 
Mozgástér – „Magyarország egy kis ország” – szokták mondani. Közvetlen „utazási” mozgásterünk azonban Európa, többnyire már ebben a perspektívában gondolkodunk. Hawaii területe valamennyi szigetével együtt kevesebb, mint Magyarország fele. A Nagy Sziget, pedig kb. az 1/9-e (valamivel több, mint 10.000 km2). A kerülete kevesebb, mint 400 km, a körbefutó autóúton. Mindössze két nagyobb városa van (Kona és Hilo), amelyek területben és lakosságban meg sem közelítik Budapestet, nagyobb megyei városainkhoz hasonló nagyságrendek. Szóval sokfelé utazni autóval nemigen lehet, Honolulu és a többi sziget hajóval, repülővel érhető el, ami már komolyabb programnak számit. Az amerikai, afrikai, új-zélandi szárazföld pedig több ezer km-re, többórás repülőútra van innen. Mindennek ellenére, az embernek nincs bezártság érzése. Különösen, ha már sokat utazott valaki, nincs benne egy feltétlen „mehetnék” még távolabbi tájakra, de ha mégis, akkor az már nagyobb utazás itt is és otthon is.
 
Kultúra – A kultúra rendkívül összetett dolog, nehéz általában megragadni a kulturális kötődés tartalmát. Mint minden, a kultúra is globalizálódik, ami óta „világ a világ” (gondoljunk a legáltalánosabb kulturális értékekre, vagy a világnyelvekre, ez utóbbira külön is kitérek alább). Ugyanakkor a helyi, nemzeti, etnikai kultúra egyre mobilabbá, „hordozhatóvá” is válik. Mindezzel együtt az otthonosság és idegenség érzése a kultúrából fakad („ahogy az emberek látják, intézik a dolgokat”, az emberekkel is külön foglalkozom majd). Ez egy nagy kérdés: érezheti-e az ember magát máshol is „otthon”, mint ahová született, ahol szocializálódott, s szüksége van-e egész életében az otthonlét érzésére? Nem tudom a választ. Azt azért még hozzáteszem, hogy legalább olyan érdekes és fontos lehet az ember számára a kulturális találkozások megélése, más kultúrák megismerése és megértése, a saját kultúra bemutatása másoknak. Lehet, hogy ez a szükséglet bennem erősebb?
 
Nyelv – A kultúra közvetítésének egyik, bizonyára legfontosabb eszköze a nyelv, a nyelvi kommunikáció. Természetesen, más módok is vannak (képzőművészet, ének, zene, tánc), azonban a nyelv a legközvetlenebb, leghétköznapibb. Azt hiszem, már nem fogok eljutni az angol nyelvtudásnak arra szintjére, amelynek alapján idegenségem, máshonnan való származásom, az itteniek számára ne lenne feltűnő. Vajon, ez akadálya-e az emberekkel való kellően mély, vagy szívélyes kapcsolatnak, a kölcsönös megértésnek? Erre sem tudom a választ. Azt sejtem, hogy az emberi kommunikációnak van egy nyelven túli szintje (meta-, vagy gesztuskommunikáció, cselekvés), amely képes helyettesíteni, korrigálni, kompenzálni, felülírni a beszéd hibáit, vagy éppen hamisságát. Ennek ékes bizonyítéka, ahogy Daront (a házigazdánkat) megtanítottuk kocka- és kártyajátékainkra, s szinte az első percektől olyan hangulatban játszottunk, mintha otthon lennénk. A közös étkezés (Mari csodálatos ételekkel kápráztat el bennünket) olyan hangulatot és emberi kapcsolatot teremt, amelyben a beszéd szinte mellékessé válik, s folyik gond nélkül, a közvetlenség megfelelő szintjén.
 
Emberek – Vajon az emberekhez, adott személyekhez – család, barátok, ismerősök – való kötődés van-e annyira meghatározó, fontos az ember életében, hogy nem tud tőlük elszakadni? Erre a kérdésre sem tudom még a választ. Az érintettek számára már a kérdés felvetése is gyanakvást keltő lehet a kapcsolatok valódi tartalmát, őszinteségét, az egymáshoz való ragaszkodást illetően. Azt hiszem azonban, hogy van a kapcsolatoknak egy olyan lelki szintje, amely nem távolságfüggő. Vannak például barátaim régről és igen nagy távolból, akikkel való kapcsolatunkon nem fog sem az idő, sem a messzeség. A kérdés inkább az, hogy a találkozások gyakorisága, közvetlensége lehet-e komoly visszatartó erő? A modern kommunikáció mennyire képes kompenzálni a személyes együttlét ritkaságát, vagy szinte teljes hiányát? Ez a kérdés egyik oldala. A másik pedig az új emberekkel való találkozás lehetősége. A másfél hónap arra utal, hogy itt nagyon sokféle ember van a világ minden tájáról (eddig például személyes – családi, baráti, ismeretségi – kapcsolatba kerültünk polinéz, magyar, amerikai, kanadai, portugál-spanyol, francia, görög, orosz, brazil emberekkel) és úgy tűnik, mélyebb emberi kapcsolatok kialakulásának nincsenek akadályai. Általában az emberek szívélyesebbek, közvetlenebbek, mint amit eddig megszoktunk. Sok a japán, kínai ember, akik barátságos mosolyuk ellenére kevésbé megközelíthetőek. A helyi (polinéz) és amerikai, vagy általában a fehérek közötti itteni feszültség, ellentét nem érintett meg bennünket (a polinézek lenézik a betolakodókat, féltik tőlük kultúrájukat, földjeiket, értékeiket). Szinte bizonyos vagyok abban, hogy ki tudnának alakulni új, bensőséges emberi kapcsolataink, ismeretségeink (Mari a Keau-i piacon percek alatt szívélyes kapcsolatot alakított ki a portugál-spanyol Jorge-val, aki meleg ételeket készít, köztűk kitűnő sült halat, visszatérő vendégeivé váltunk és segít további kapcsolatok kiépítésében, lásd az alábbi képen), s a meglévőket is lehetne ápolni távkapcsolatban, időnkénti ide-oda látogatásokkal. Sőt, új kapcsolatrendszerünk a meglévő számára is komoly értékké válhatna a ritkább együttléteket kompenzálandó.
 
Közösség – Az emberi kapcsolatok magasabb szintje a mindannyiunk számára fontos közösség, annak valamely formái. Az összetartozás, az egymás iránti szolidaritás, értékeink kölcsönös elismerése, valamilyen közös cél és alapértékek elfogadása teszi igazán otthonossá az ember társadalmi életét. Azt hiszem, ez a legfontosabb tényezője az ember valahová való kötődésének. Ami a magyarországi közösségi életet illeti, éppen változáson megyek keresztül a nyugdíjazással. Közösségi kapcsolataim (szakmai, teleházas) személyesekké alakulnak, a lakóhelyi közösségi élet is inkább személyes kapcsolatok összessége, semmint klasszikus csoportjellegű. Tehát azt mondhatom, közösségi szempontból jelenleg „független” és nyitott vagyok. Nem kétséges, hogy be tudok, tudnék illeszkedni új, „testmeleg” kisközösségekbe (pl. egy offgrid közösségbe), ennek jelei már a két telepen (Rashani, Robert) kezdtek is megmutatkozni. Hawaiira jellemző az erős közösségi szellem a szomszédságokban, öntevékeny csoportokban, s az itt élők összességében is. Az utóbbi célja a sziget természeti környezetének, kultúrájának, békéjének, hangulatának megőrzése, ápolása. Hogy ki tud-e alakulni számomra valamilyen közösségi kötődés, s ha igen milyen lehetne az, nem tudom. Személyesen kész és nyitott vagyok rá. (A képen Daron, a karmester házigazdánk énekkari közösségének vezetősége ülésezik.)
 
Ügyek – Az embernek mindig kell, hogy legyen valami dolga, küldetése, célja, még a nyugdíj korhatáron túl is. A különbség talán „csak” annyi kell, hogy legyen az utóbbi helyzetben, hogy az ne váljon nyomasztó kényszerűséggé, kötelességgé. Vajon mi lehetne itt számomra az ügy, a dolog, amely továbbra is értelmet tudna adni Marikával közös életünknek. Két-három egymással összefüggő dolgot látok jelen pillanatban. Az egyik az offgrid lét lehetősége, gyakorlata, helyzettől függő megélése. A másik pedig egy olyan környezet megteremtése, amely alkalmas a távoli családtagok, barátok, ismerősök fogadására. Egy harmadik ügy lehet az újfajta „otthoncserélő közösség” kialakítása. Nincs kétségem tehát afelől, hogy találok magamnak új, személyes küldetést, amellyel Mari is azonosulni tud.
 
Hétköznapi dolgok – Nem vagyok a hétköznapi dolgok rabja, nincsenek megrögzött szokásaim, rigolyáim. De érdemes végiggondolni néhány dolgot, ami fontos lehet az életünkben. Az étkezéssel kapcsolatban nem látszik semmilyen lényeges probléma. Inkább nagyobb a választék itt, mindent meg lehet csinálni (Mari kenyere, az én lecsóm nagy sikert aratott például). A tisztaság a közvetlen környezetben fenntartható, a közösségi, nyilvános helyeken pedig kifogástalan. Az öltözködési szokások – az éghajlatra tekintettel – közismerten egyszerűek, a Hawaii színes rövidnadrág, ing és strandpapucs az általános viselet. Otthon inkább „szakadtnak” tartanák az itteniek többségét, de itt ez teljesen másként hat, hiszen szinte mindenhol úgy érzi magát az ember, mintha strandon lenne. A közlekedés alapvető módja a gépkocsi (hagyományos és a terepjáró), szinte semmilyen tömegközlekedés nincs az ingyenes településközi buszjáraton kívül. Lehet azonban kerékpározni és hajózni. A közszolgáltatások közül kulturális szempontból érdemes kiemelni a könyvtári hálózatot (könyveket, DVD-ket, videókat is lehet kölcsönözni egyszerre nagy számban is, ingyenes az internet helyben, lásd a fenti képen, be is léptünk a könyvtárba), amelyben igen fejlett, hatékony a könyvtárközi kölcsönzés, s a távügyintézés (pl. meghosszabbítás, internet helyfoglalás az interneten). 

Megélhetés - A megélhetési feltételek itt nehezebbek az általános drágaság miatt, az áruk nagy részét az óceánon túlól hozzák. Ha az alapvető életfeltételek adottak, s az ember termel is valamit, esetleg cserél, vagy a kisebb közösség szolgálja ki, akkor a helyzet más. Ha itt élnlénk, akkor a magyarországi nyugdíj jövedelmeink ahhoz nem lennének elegendőek. Valami kiegészítésre lenne szükség, s ennek érdekében a gyerekekkel (Andris, Ági) kellene összefogni. A legbiztosabbnak és a legegyszerűbben kivitelezhetőnek az ételkészítés (kenyérsütés, sütemény, magyar konyha) látszik, amit az őstermelői piacokon (farmer's market) lehetne értékesíteni. Specialitás lehetne - Andris ötlete - a cipóban tálalt magyaros gulyásleves vagy egyéb, ami alapvetően térne el az itt szokásos, eldobható műanyag tálakban történő kiszolgálástól. A természetbarátság különös értéke lehetne a szolgáltatásnak. Ha még a kanalat is meg lehetne enni a vágén, az anyagi siker is garantált lenne ...

Szólj hozzá!

Címkék: közösség megélhetés költözködés

A bejegyzés trackback címe:

https://offgrid.blog.hu/api/trackback/id/tr482396644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.